A matematika nem csupán egy játék vagy egy költemény a hozzájuk tartozó belső szabályok egy rendszerével, hanem feltûnően illeszkedik a valóságos világhoz. Ha követem ezeket a szabályokat, a valóságról tudhatok meg dolgokat.

Kapcsolódó idézetek

1. A matematika egy játék, pontosan definiált szabályokkal. Ezek betartásával kell eljutnunk egyik pontból a másikba: feltevésektől az állításig. Totik Vilmos
2. Hajlamosak vagyunk a matematikát hosszú szabálygyûjteményként tanítani. Rendesen meg kell tanulnod és be kell tartanod ezeket a szabályokat, mert különben megbuksz. Ez nem matematika. A matematika azoknak a dolgoknak a tanulmányozása, amelyek egy bizonyos módon adódnak, mert egyszerûen nem lehet másként. Jordan Ellenberg
3. A matematika olyan kérdésekkel is foglalkozik, amelyeknek nem felel meg valami a valóságban. A valóság tehát korlátozottabb, mint a matematika.
4. A matematika az ötletekről szól, és arról, hogy hogyan lehet azokat végiggondolni a következményekig. A gondolkodás sokfélesége nemcsak fontos a matematikában, hanem alapvető jelentőségû.
5. A matematika tudomány. Ugyanakkor mûvészet is. Egy állítás igazsága még nem elegendő ahhoz, hogy felvétessék a matematika épületébe. Stanislaw Ulam
6. A matematika (...) egyáltalán nem lezárt tudomány. Még olyan alapvető dolgok területén is, mint a számok és mértani alakzatok, a tudatlanságunk sokkal nagyobb a tudásunknál. És amit tudunk, azt komoly erőfeszítéseket, küzdelmet és a kezdeti zûrzavart követően tudjuk. A tankönyvek gondosan titkolják előlünk a sok verítéket és izgalmat. Jordan Ellenberg
7. A matematika egy része, tudjuk, kaptafákból áll, valamit ki kell számolni, vagy algebrailag végig kell vezetni, ez kétségtelen. De azért a matematika lényegét a gondolatok adják.
8. A matematika az, amelyhez a tudomány megállapításai lehorgonyozhatók. A bármily gondosan megválasztott és kialakított szavak csak az egyenletek fordítását jelentik. Brian Greene
9. A matematika nem az, hogy képleteket bemagolunk és alkalmazunk. Nem attól leszek a matematikához értő ember, hogy fejből tudom a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Ezt a szemléletet nagyon jó lenne letörni, hogy a matematika tanulása ne egy mechanikus dolog legyen, hanem az, hogy gondolkozom, aktív cselekvője vagyok annak, ami történik, nem egy szolgaszerû végrehajtója az elmondott dolgoknak. (...) Gondolkozni örömet okoz. Az egy jó érzés, amikor én jövök rá valamire, sokkal jobb, mint amikor a tanár megmondja.
10. Matematikus, az nem csak egy olyan valaki, aki matematikát tanult, vagy éppen matematikusként dolgozik, hanem olyan, aki a világ szerkezetére kíváncsi. Kőrösi Zoltán