Ugrás a tartalomra
A maximalizmusba bele is pusztulhatsz. Ez most drámaian hangzott, de a maximalizmus ténylegesen az egyik legáltalánosabb szokás, amely a boldog életet aláássa. Szabaduljunk hát meg tőle!
Kapcsolódó idézetek
-
Felejtsd el a tökéletességet. Nincs időnk rá. A tökéletesség amúgy is elérhetetlen: az csupán legenda, csapda, egy mókuskerék. A maximalista hozzáállás megakadályozza az embereket abban, hogy befejezzék a munkájukat, de ami még rosszabb - gyakran abban is meggátolja őket, hogy egyáltalán elkezdjék. A maximalisták gyakorta már előre eldöntik, hogy a végeredmény sosem lesz kielégítő, így hát eleve meg sem próbálnak kreatívak lenni.
Elizabeth M. Gilbert
-
Sokkal jobban fogod érezni magad, ha engedsz az elvárásaidból, és kevésbé fogsz stresszelni, idegeskedni. Valószínûleg mindenki szívesebben lát téged boldognak és kiegyensúlyozottnak. Az örökös maximalizmus előbb-utóbb benyújtja a számlát.
-
Semmi sem áll közelebb a modern ember erkölcsi felfogásához, mint a sztoicizmus. Kábítószerek helyett minden lehető szenvedés keresése; minden lehető szenvedélytől minden lehető módon való szabadulás: ez az emberi gyöngeség nagy programja, amely majdnem erőnek tûnik. Ilyesmit gyakran tapasztalunk. Minden, ami felizgat, hamar el kell, hogy jöjjön, ismételten és mindaddig, amíg már közömbössé válik. Minden, ami jó, el kell, hogy múljék, hogy megszokjam a hiányát. Nem bírom - és nagyon, nagyon sokan nem bírják az életet úgy és csak azért élni, hogy állandóan várni és rettegni kelljen, remélni és csalódni, hinni és kételkedni.
Aszlányi Károly
-
Rohadt egy egoista dolog az öngyilkosság! (...) Gondolj csak azokra az emberekre, akik megbetegednek, gondolj csak arra, hogy kapaszkodnak az életbe, és mindent elkövetnek azért, hogy minél tovább éljenek. Gondolj azokra, akik lebénulnak, és a végén egy életre egy kerekesszékben kötnek ki, vagy azok, akik elveszítik a gyereküket, a feleségüket, a férjüket. Gondolj azokra, akik a poklok poklát állják ki, úgy szenvednek, azokra, akik a legszívesebben eltûnnének, de a nyomoruk ellenére felkelnek reggel és élnek tovább, szerintem elképesztő hálátlanság, hogy mások, akiknek sokkal több öröm jutott az életben, inkább azt választják, hogy kiugranak az ablakon. És mi lesz azokkal, akik ittmaradnak? Azokkal, akik arra lesznek ítélve, hogy örökké tartó gyászban és megvetésben éljék le az életüket, azokkal, akiknek meg kellett tudniuk, tudomásul kellett venniük, végig kellett szenvedniük azt, hogy akit szerettek, inkább lelépett - velük mi lesz?
Ida Hegazi Hoyer
-
A perfekcionizmus nem más, mint a kontrollhoz való ragaszkodás kóros, pusztító formája. Pusztító, mert szükségszerûen együtt jár vele a szorongás, az pedig teljesen felemészthet minket.
Al Ghaoui Hesna
-
Az emberek többnyire habzsolni akarják az életet. Mind többet és többet akarnak maguknak. Ilyen hozzáállás mellett az élet nem ajándék, inkább zsákmány, amit másoktól rabolsz el.
Deepak Chopra
-
Parazita lehet mindaz, ami elválaszt a társadalomtól. És elszívja az életedet a kapcsolatodtól. Ezek általában káros szokások formájában jelentkeznek, mint a szerencsejáték (...). Boldogságot, örömet ígérnek, de eluralkodnak rajtad, mint a kórokozók, és egyre jobban lekötik a gondolataidat, az idődet és a pénzedet. Egyre távolabb ûznek a hûségtől és azoktól, akiket szeretsz. Ritka az a kapcsolat, amely át tudja vészelni a paraziták jelenlétét. Ha szereted a párodat, pusztítsd el a káros szokásokat, amelyek lekötik a szívedet. Ha ezt nem teszed, azok fognak téged elpusztítani.
-
Aki természetszerûleg maximalista, az nagy eséllyel fog megbánni dolgokat, mivel maximalistaként nemcsak a jó végeredményre törekszik, hanem minden idők legjobb eredményére, és bármely eredményen lehet valami kifogásolnivalót találni.
-
A legtöbben folyton többre vágynak annál, mint amennyivel rendelkeznek. Azt hiszik, a siker, a magasabb pozíció, a több pénz, vagy a luxus boldogabbá teheti őket. Ez tévedés. A pénz elmarja az embert a valóságtól. Először hálás érte a sorsnak, aztán ahogy megszokja, bármit megtenne, hogy minél többet szerezzen belőle. Elkopnak az erkölcsök, a pénz miatt ember embernek farkasává aljasul, hajlamosak érte elharapni egymás torkát. Akár erővel is, de elveszik a másikét. Kisemmizik egymást. (...) Azt hiszed, a nagyravágyás sikeresebb, jobb emberré tesz, pedig csak egyre boldogtalanabb vadállattá korcsosít. Szóval, ha hajszolod a boldogságot, az csak egyre messzebb gurul tőled.
Lakatos Levente
-
Az, hogy te a munkádat jól végzed, az, hogy te maximalista vagy, az egyáltalán nem baj. Nem azzal van a baj, ha túl magasra teszed a mércét, és eléred. Azzal van a baj, ha túl alacsonyra teszed, és eléred.