A média mindennél nagyobb áruló. Miért nem kap a környezetvédelem külön részt minden híradóban, például az időjárás-jelentéshez kapcsolódóan? Miért nem az éghajlat kérdése a fő témája minden politikai tévévitának az 1980-as évek óta?

Kapcsolódó idézetek

1. Intézményesítettük a képmutatást. A politikusok tovább gerjesztik az éghajlattal kapcsolatos félelmeket, és megígérik majd, hogy tizenöt-negyven év múlva, amikor ők már régen nincsenek hivatalban, csökkenni fog a CO2 mennyisége. (...) És még ennél is biztosabb, hogy a politikusok az emberiség legnagyobb ellenségének állítják majd be a CO2-t, miközben egymás után nyitják meg az új repülőtereket. Bjorn Lomborg
2. A globális klímaváltozás ténye nem tagadható. Azt már csak morális kérdésnek tartom, hogy ha a klímaváltozásban akár csak 1% lenne az emberiség szerepe, már akkor is stoptáblát kellene tenni az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid, de a metán kibocsátása elé is. Ezt a stoptáblát azonban éppen a légkört legjobban szennyező nagy országok nem akarják kitenni.
3. A természet szarik ránk. Ez a legfontosabb, amit meg kell értenünk. A természetet semmi sem érdekli. Nem fogja megköszönni, hogy elektromos hibrid autót vásároltál. Nem lesz kedves hozzád azért, mert napelemet szereltél fel. Egyáltalán nem úgy gondolja, hogy megengedheted magadnak, hogy repülővel utazz a haldokló nővéredhez, ha utána soha többé nem repülsz. Nem ad egy kicsivel több esőt, mert beérted két gyerekkel, eggyel, vagy egyáltalán nem vállaltál gyereket. Sem több, sem kevesebb szén-dioxidot nem nyel el azért, mert elmész szavazni. Nem kíméli a korallzátonyokat, a gleccsereket és az esőerdőket, csak mert rábeszélted a gyerekeidet, hogy mégiscsak kóstolják meg a húspótlóból készült darált húst. Mindazt, amit most tapasztalunk, egyáltalán nem tudjuk befolyásolni a tetteinkkel, mert ez a tíz, harminc vagy ötven évvel ezelőtt meghozott és főként meg nem hozott döntéseink következménye. A természet nem tárgyal. Nem lehet meggyőzni, sem megnyugtatni, sem megfenyegetni. Jens Liljestrand
4. A televízióban elhangzó hírek sosem "igazak". De nem is lehetnek azok: a világban túl sok részlet és nézőpont találkozik, túl sok minden történik egyszerre. A televízió nem alkalmas arra, hogy minden tényt és véleményt felvonultasson. Egy tévés újságíró nem remélhet többet, mint hogy a tömegek ínyére való, reklámízû, tûzesetekről és bûnügyekről szóló anyagokat periferikusabb, mégis elemző jelegû hírekkel vegyítheti. Remélhetőleg jelentősebb részrehajlás nélkül. Seth Godin
5. A környezetvédőket néha kinevetik, amikor aktuális vagy közelgő válságról beszélnek, de ez most tényleg az. Sőt, nem is egy. A tengerek, a levegő, a talaj: a globális felmelegedés mindre hat, és nemcsak az ember biztonságát fenyegeti, de százezernyi más fajét is.
6. A tévéhíradó minden története addig "legfrissebb hír", amíg a következő nem helyettesíti. A hullámok áradatában így sosem látjuk az óceánt. Timothy D. Snyder
7. Az idők nem válnak egyre erőszakosabbá, csak egyre több mindent sugároznak a tévében. Marilyn Manson
8. Semmi sem magától történik. Minden éghajlatváltozásnak, a természetesnek is, van mögöttes oka. A jelenleg zajló globális felmelegedés fő okai mi vagyunk és az, hogy fosszilis tüzelőanyagokat égetünk. Marcus Rosenlund
9. Nincs kivétel. Mindenki hazudik. Úgy színezi ki az igazságot, hogy célszerû legyen: a horgásztól kezdve, aki eltúlozza a - szökött - ponty méretét, a politikai memoárig, ami a csekély tapasztalatot a történelem aranyává változtatja át. Joanne Harris
10. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a világ nagy vezetői, legalábbis akiket a tévé annak mutat, el tudják intézni a világ sorsát! Nevetséges! Ezeknek az embereknek fogalmuk sincs arról, hogyan mûködik a világ. Õk egy politikai folyamatban kerülnek a helyükre, olyan háttérrel, amely abszolút alkalmatlan a világ megértésére, annyi a dolguk, hogy láttassák velünk, ők a világ ütőerén tartják az ujjukat. Ami szemenszedett hazugság. Vagy játék, de eljátsszák nekünk, holott nem tudják, mikor lesz válság, sőt, talán nem is törődnek vele. Csányi Vilmos