A megérzéseid nem véletlenül jelentkeznek, és érdemes megfontolni a másik által küldött rengeteg (verbális és nonverbális) jelet, mielőtt eldöntöd, akarsz-e egyáltalán találkozni vele, illetve folytatni a randikat.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha meg akarod tudni, milyen érzéseket táplálsz valójában valaki iránt, figyeld meg, milyen hatást gyakorol rád, ha váratlanul levél érkezik az illetőtől. Arthur Schopenhauer
2. Fontosak a találkozás körülményei is, tudjuk, hogy könnyebben lobbanunk szerelemre, ha már felkavart egy másfajta érzelem, mint mondjuk a meglepetés, vagy akár a félelem vagy az együttérzés. Francois Lelord
3. A megérzés adomány, ugyanakkor átok is lehet. Egy jelzés, ami olyan helyről érkezik, amit jobb felfedezetlenül hagyni.
4. Ha valami rossz érzést kelt benned, az alighanem rossz is. Bízz a megérzéseidben. Mary E. Pearson
5. Ha jól figyelsz, rádöbbenhetsz arra is, hogy rossz érzésed nem is a tiéd: valaki helyett szorongsz, vagy éppenséggel valaki bánata suhant át rajtad, és árnyékba borította az egyébként derûs lelkedet. Ha valakit szeretünk, érzéseit érezzük. Müller Péter
6. Az érzések intenzitásukban, méretükben és gyakoriságukban is gyarapodni szeretnének. A gondolataiddal, a testbeszédeddel és a tetteiddel táplálod őket.
7. Nagyon fontos, hogy önfeledten figyeld szíved kiválasztottját! (...) Ez könnyen fog menni, ha valóban szerelmes vagy. De ne csak figyeld: lásd is! Szavainak szövevénye, mozdulatainak és gesztusainak apró rezzenései olyan üzeneteket hordoznak magukban, amelyeket felületes szemlélő soha észre nem vehet! Ha önfeledten figyeled, meglátod ezeket az üzeneteket. A többi csak rajtad múlik.
8. Viselkedj bátran, és talán egyszer az érzéseid is követnek majd.
9. Ha olyasvalakivel randizol, aki megéri, hogy időt fordíts rá, azt észre fogod venni. Mert ahol akarat van, ott út is van. Már nem olyan érzéssel állok hozzá a randikhoz, mintha ők tennének nekem szívességet. (...) Csak amiatt aggódom, hogy én vajon tényleg akarok-e időt tölteni azzal a férfival, akivel éppen az időmet töltöm. A többit majd kitalálom később.
10. Megbeszéltük, hogy még találkozunk, de nem beszéltünk meg konkrétumokat - nem mintha bármelyikünknek is rossz érzése támadt volna. Egyszerûen úgy éreztem és valószínûleg ő is, hogy mindent megbeszéltünk, illetve amit mégsem, azt is megértettük. Nekem elég volt tudni, hogy itt van, és valószínûleg neki is elég a tudat, hogy én itt vagyok. Néha az embernek csak ennyi kell: tudni, hogy a másik van. Cecelia Ahern