A mézeshetek néha csak arra valók, hogy a nő és férfi, a kik egész életükre szóló szövetséget kötöttek, hamar megunják egymást. Az a szerelem, mely nem a sziv nemes érzelmein alapszik, s csak olthatatlan, mohó szomjuság a nő szépségei után, alig éli tul ezt a néhány mámoros hetet.

Kapcsolódó idézetek

1. A mézesheteknek véget kell érni, mert az nem valódi. Az igazi kapcsolat ott kezdődik, amikor megállapodtok egymás mellett.
2. A szerelem érzete kivétel nélkül minden esetben átmeneti érzés. Mindegy, hogy az ember kibe szerelmes, ha a kapcsolat elég hosszú ideig tart, előbb-utóbb "kiszeret" belőle. Ez nem jelenti azt, hogy megszûnik a szeretet érzése, de azt már igen, hogy a szerelem eksztázisa mindig elmúlik, a mézeshetek mindig véget érnek.
3. Örökké nem lehet szerelmes az ember; legfeljebb hûséges. Gondolja, hogy évekig loboghat szertelen önkívületben a test? Nem, nem. Ami pedig azokat a szeszélyes, heves nőket illeti, akik hosszabb, rövidebb, de vad szenvedélyeket élnek át, azok egyszerûen azt hiszik, hogy az élet is regény. A regényhősök különbözők, a körülmények és a bonyodalmak kiszámíthatatlanok és változók, a végkifejlet nem egyforma. Ez mulattatja, szórakoztatja őket, bevallom, mert a kezdődő, a beteljesült, a múló szerelem érzései mások és mások. Guy de Maupassant
4. A szerelemnek nincsenek mézes hetei, csak mézes percei. Lakatos László
5. A szerelem varázslatos, romantikus, féktelen... de a szerelem és a szeretet két külön dolog. Vagy? Nem így van? Senki sem bír éveken keresztül szerelmes lenni. Amikor az ember szerelmes, nem tud másra gondolni, elfelejti a barátait, a munkáját, az éhséget. Ha egyfolytában szerelmesek lennénk, éhen pusztulnánk. A szeretet azt jelenti, hogy... olykor-olykor szerelmesek vagyunk. Józanul. Fredrik Backman
6. A szerelem ugyanis szenzációkra vár, szenzációkat követel s ezeknek az a természetük, ami a csodáknak, hogy nem tarthatnak sokáig. Ezek elmúltával pedig a szerelmes ember méltatlankodni kezd, mert azt hiszi, hogy folytonos csodákhoz van joga, az eddigiek elmúltával tehát körülnéz újabb csodák után. Ezért van az, hogy a szerelem a tartós kapcsolatoknak oly rossz előfeltétele s hogy a szerelmi házasságok oly rosszul szoktak végződni. Füst Milán
7. Lehet, hogy a szerelem csak egyszer jön el az életben. És ha elszalasztod, nincs rá több esélyed. Legyeskedsz körülötte, és várod, hogy szabad legyen, majd reménykedsz benne, hogy viszonozza az érzelmeidet, de ez nem elég. Karen White
8. A szerelem az érzelmi megszállottság állapota, de be kell látnunk, hogy az érzelmek változnak, és a megszállottság sem tart örökké. A kutatások szerint a szerelmi rögeszme átlagosan két évig tart. Némelyeknél valamivel hosszabb, másoknál rövidebb ideig - az átlag azonban két év. Amikor aztán leszállunk az érzelmi magaslatról, az életnek azok a vonatkozásai, amelyeket euforikus állapotunkban figyelmen kívül hagytunk, visszanyerik jelentőségüket. Egyre nyilvánvalóbbá válik különbözőségünk, és azon kapjuk magunkat, hogy veszekszünk azzal az emberrel, akit korábban tökéletesnek hittünk. Gary Chapman
9. De aztán fordul az idő, egy év, vagy három év, vagy két hét - megfigyelted, hogy a szerelemnek, mint a halálnak, nincs órával vagy naptárral mérhető ideje?... - s a nagy terv, melyre vállalkoztak, nem sikerült, vagy nem egészen úgy sikerült, ahogyan elképzelték. S akkor szétválnak, haraggal vagy közömbösen, s megint reménykednek és újrakezdik, más társakat keresnek. Vagy fáradtak már, s együtt maradnak, elszívják egymás életkedvét és életerőit, s betegek lesznek, kissé megölik egymást, meghalnak. S utolsó pillanatban, mikor lehunyják szemüket, értik már?... Mit akartak egymástól? Márai Sándor
10. Egy férfi és egy nő találkozik, megtetszenek egymásnak, megkívánják egymást, talán szeretik is egymást, aztán egy idő múlva már nem szeretik egymást, nem kívánják egymást, nem tetszenek egymásnak, sőt talán azt szeretnék, ha sose találkoztak volna. Megtaláltam, amit kerestem, gyermekem: az, amit egy férfi és egy nő közötti szerelemnek hívnak, nem más, mint egy évszak. És a szerelem szárba szökkenésekor ez az évszak a virágzás ünnepe, a szerelem hervadásakor viszont már csak egy csomó rothadt levél. Oriana Fallaci