A monogámia csak egy mítosz, amit lenyomtak az emberiség torkán. (...) Szó sincs hormontúltengésről vagy hiúságról: egyszerûen genetikailag kódolva van bennünk a hûtlenség, akárcsak a többi állatban.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberi természet egészében véve csak önzés. Charlotte Bronte
2. Mivel több az ember az állatnál? Semmivel - minden csak hiúság. Sólem Áléchem
3. A hideg, fullasztó sötétség örökké tart, és mi egyedül vagyunk. Éljük az életünk, mert mást nem tehetünk. Érveket később gyártunk. A semmiből születünk; gyermekeket nemzünk, kik szintén kárhozottak; a semmibe merülünk. És ennyi az egész. A lét véletlenszerû. Nincs benne szabály, csak amit mi képzelünk bele, ha sokáig nézzük. Nincs értelme, csak amit mi aggatunk rá. Ezt a vitorla nélküli világot nem homályos metafizikai erők szabják. Nem Isten öli meg a gyermekeket. Nem a sors darabolja fel őket, és nem a végzet veti a kutyák elé. Hanem mi. Csak mi. Alan Moore
4. A tudaton kívül minden merő állatias bennünk. És nem egy ember örömében, szomorúságában, mosolyában, szenvedélyeiben, világnézetében, nagylelkûségében, szerelmében, megértésében, gyöngédségében az állatias ösztönöknek enged. Camil Petrescu
5. - Az ember természettől fogva monogám? (...) - Ha az a kérdés, hogy biológiailag monogám-e az ember, akkor erre egyértelmû nem a válasz. Az ember mégis több, mint egy tömlőnyi víz, amelyet sajátos genetikai szerkezet rendez el egyedi módon. Kulturális lények vagyunk. Általunk alakul ki a kultúra a maga szabályaival együtt, amelyek a kapcsolatainkat és az életmódunkat irányítják. Ezenkívül belénk vésődik az a kultúra, amelyben felnövünk, és amelyben élünk. Sokkal inkább azt a kérdést kellene feltennünk, hogy miért keresik a választ erre a kérdésre a párok. Alfons Vansteenwegen
6. Minden nemzedékben születnek génvariációk és mutációk; ez biológiánk elválaszthatatlan természete. Egy mutáció csak statisztikai értelemben "abnormális" mint legkevésbé közönséges variáns. Az emberek homogenizálása és "normalizálása" iránti vágy ellentétes a diverzitás és az abnormitás fenntartására irányuló biológiai erőkkel. A normalitás az evolúció antitézise. Siddhartha Mukherjee
7. A létkérdések feszegetése nélkül simán le lehet élni egy életet, de a történetmondás genetikailag lett kódolva az emberbe. Bartis Attila
8. A szerelem nem egyéb, mint a természet furfangja, amellyel a férfit és a nőt tőrbe csalja, hogy biztosítsa az emberiség fennmaradását. Az egyéni boldogság csalóka képét vetíti eléjük, pedig esze ágában sincs, hogy ezzel törődjék - egyetlen célja az életképes jövő nemzedék megszületése.
9. Nincs hûtlenség, csak akarati gyengeség. Marie Clarence
10. Az ember élete semmi egyéb, mint a velünk született, génjeinkben rejlő genetikai program megvalósulása. Ez persze nem akadályoz meg bennünket, hogy (...) ne éljünk a "minden lehetséges" ábrándjával.