Ugrás a tartalomra
A múlt és a jelen tünedezik - megtöltöttem, kiürítettem őket,
És továbbmegyek, hogy a jövő legközelebbi redőjét megtöltsem.
Kapcsolódó idézetek
-
A múlt a jövendő tükre.
Kossuth Lajos
-
Megszállottan építem a múltamat. Igen, a múltamat építem, nem a jövőmet, mint azelőtt tettem. A múltat igyekszem megörökíteni, egy utolsó jelet szeretnék hagyni magamból, és mindabból, ami fontos volt nekem. Rendbe szeretném tenni gondolataimat, írásaimat, érzéseimet, mielőtt teljesen eltompulnának, kiégnének ebben a légüres térben.
Ladik Katalin
-
A múltam hozzátartozik a jövőmhöz, és az emlékeimet - még a rosszakat is - kénytelen vagyok beleszőni abba az életbe, amelyet magamnak választottam.
Rahaf Mohammed
-
Az élet megy tovább, és körbenövi a múltat.
-
A múltam - mint egy törött tükör, kirakós játék - megsebez, miközben próbálom összeilleszteni szétszórt darabjait.
-
A múlt elmúlt, ezért nem létezik; a jövő még nem kezdődött el, tehát nem létezik; a jelen pedig csupán a kettő közötti határt jelenti, melynek nincs kiterjedése, ezért az sem létezik - az egészet mi magunk konstruáljuk azért, hogy rendet teremtsünk a gondolataink között.
-
Próbálok nem az emlékekre gondolni, és inkább magam elé nézni. A jelen tele van problémákkal, és ha szembeszállok velük, el tudom engedni a múltat. Kapaszkodom a reménybe, hogy bár ezek az értékes emlékek a múlté maradnak, egyszer majd szerzek újakat.
-
A múlt a régi jelen, a jelen a leendő múlt, de a jövő mindjárt jelen lesz.
Bödőcs Tibor
-
A jelenben torlódik össze a múlt minden hiánya, hogy buzgón áttüremkedjen a jövőbe.
Balla D. Károly
-
A múltnak a tisztánlátás érdekében le kell ülepednie, a kiértékelés után pedig tovább kell lépni.
Reményik László