A "negatív reklám jó reklám" butaságát sokszor hallottam már. Ez de facto nem igaz. A negatív reklám az azt jeleni, hogy említenek téged, hogy szóba kerülsz, de a hozzá vezető és az onnan eljövő asszociációs utak, azok nagyon nem mindegy, hogy hova visznek el egy vásárlót.

Kapcsolódó idézetek

1. A reklámnak a termék lényegét kell megfogalmaznia egy tömör üzenetben. Persze pocsék terméknek hiába a nagy reklámkampány - úgyis hamar kiderül a turpisság. Átlagos termékeknél azonban fontos a pozitívumok kiemelése.
2. A reklám csak azért létezik, hogy olyasmit kínáljon, amire az embereknek nincs szükségük. Amire szükségük van, azt reklám nélkül is megtalálják, ha az elérhető.
3. A pozitív gondolkodás tehát azt jelenti, hogy felismerem: minden, ami van, engem szolgál, és nekem segít még akkor is, ha kifejezetten kellemetlen vagy fájdalmas. Ennélfogva minden jó, úgynevezett negatív nem is létezik, csupán olyan kellemetlen jóról beszélhetünk, amelynek bekövetkeztét én tettem szükségessé.
4. A reklám a szeretet ellentéte. Mindent ígér, de nem nyújt semmit. A reklám a fogyasztás vallásának katekizmusa, bárgyú képi világa, hitvallása. Úgy árusítja nekünk a boldogságot, ahogy az egyház hajdan a búcsúcédulákat, kirobbantva ezzel a reformációt. Hamis ígéretekkel, akár az ámenekkel megtûzdelt versfüzérekben. Oliviero Toscani
5. A rossz hirdetés akár csökkentheti is a termék forgalmát. David Ogilvy
6. A reklám tolakodó, zajos, nyers, indiszkrét, mivel a nagyközönség nem reagál a méltóságteljes célzásokra. A nagyközönség rossz ízlése az, ami arra készteti a hirdetőket, hogy rossz ízlésû kampányokat futtassanak. Ludwig von Mises
7. Nyilvánvalóan rossz a fake news, és rossz, amikor ezt felhasználják indulatkeltésre, és rossz, amikor az az indulat ki is robban. Az a legrosszabb. De a dolognak van egy másik oldala is. Az embereket gondolkodásra készteti, hogy ne higgyenek el mindig mindent azonnal, csak azért, mert azt írta az újság.
8. A hirdetés önmagában nem jelenti azt, hogy a termék a legjobb. Csak azt jelenti, hogy bizonyos emberek sokat fizettek azért, hogy mûsoridőt kapjanak a termékük bemutatására.
9. A propaganda abban különbözik a reklámozástól, hogy a reklám maximum arra képes, hogy rávegyen valakit először kipróbálni egy terméket - ha a termék minősége nem elégíti ki a szükségleteidet vagy az elvárásaidat, akkor egyszerûen nem fogod újra megvenni azt. A propaganda azonban egészen más. A reklámozás a választásra és az önérdekre apellál; a propaganda arra használja a retorikát, hogy erkölcsileg igazolja a választás és az önérdek hiányát. A reklámozás csak egy egyszeri keresletet tud stimulálni; a propaganda permanensen elnyomja a racionalitást. A reklámozás általában a következményekből kiinduló érvelést alkalmazza (jobban fogsz járni); a propaganda mindig erkölcsi érvelést alkalmaz (gonosz vagy, ha kételkedsz). Stefan Molyneux
10. A reklámok (...) a legcsekélyebb mértékben sem segítenek hozzá ahhoz, hogy életünk harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb legyen. Legfőbb céljuk az, hogy fogyasztásra, vásárlásra ösztönözzenek, és benne tartsanak abban a bizonyos "mókuskerékben", amely az újabb javak megszerzését lehetővé teszi. Balogh Béla