A nemzeteket csak a saját érdekeik vezérlik. Néha azonban megmutatkoznak a bennük élő legnemesebb tulajdonságok. Olyankor ugyanúgy kiállnak a köz java mellett, mint néha az egyszerû emberek, a férfiak és a nők is teszik.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden ember úgy ad legtöbbet a köznek, ha a saját egyéniségét a legintenzívebben kiéli. Ez áll a nemzetekre is: minden nemzet akkor ad legtöbbet az emberiségnek, a vele barátságban lévő nemzeteknek, önmagának és azoknak, akiknek az érdekeit szolgálni kívánja, ha legjobban éli ki a saját maga nemzeti formáját, saját jelleme szerint. Teleki Pál
2. A népek, ép ugy, mint az emberek, nem csupán a végre vannak a földön, hogy kedvükre éljenek s a haszon után lóssanak-fussanak; hanem gyakran kedvük és akaratuk ellenére is meg kell tenniök azt, a mit hivatásuk rájuk parancsol. Arthur Conan Doyle
3. A nemzetállamok természetüknél fogva versengenek: hatalomért, érdekekért, javakért és erőforrásokért. Amennyiben nincsenek egyértelmû nemzetközi szabályok vagy méltányos hatalommegosztás, amelyek korlátoznák a rivalizálást, elkerülhetetlenül több konfliktusra számíthatunk. Alexander Stubb
4. Egy nemzetnél nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői. Egry József
5. Az embereket cselekvéseikben szükségleteik kielégítésére való igyekvésük vezeti. Azért dolgozunk, nyitunk üzletet, folytatunk ügyvédi vagy orvosi praxist, írunk színdarabot, udvarolunk (...), hogy életszükségleteinket, gazdasági, érzelmi (...) és intellektuális szükségleteinket kielégíthessük. Senkinek sem jutna eszébe ennek az ellenkezőjét állítani. És mégis, mikor az iskolában az embereket a történelem távlatába állítják, tőlünk, természetünktől egészen idegen vonásokkal ruházzák fel őket. Hallunk csodálatos emberekről, akiknek egyes embertársaik iránt való jó- vagy rosszindulatából, szeretetéből vagy gyûlöletéből népek viselnek véres háborúkat. Mások meg nagyszerû önzetlenséggel, mint például 1848-ban a magyar nemes urak, kiváltságokról mondanak le. Megint mások erős vallásos érzése népeket hódít meg egy új hitnek, mint például István király esetében. Ebben a történelemben a hazafias felbuzdulás, a nemzeti közszellem, az ismeretlen eredetû és páratlan hatásokra képes "korszellemek", az önzetlenség, a jogérzet, a hajlandóság, az ösztön, ezek a részben nehezen megfogható, részben mindennapi életünkben döntő jelentőséggel nem bíró jelenségek és tulajdonságok játsszák a főszerepet. Pedig bizonyos, hogy az emberi természet alapjában nem változott meg a történelem folyamán.
6. Nem egyedül a nyelv teszi a nemzetet! Az érdekek közössége; a történelem közössége, a jogok és kötelességek közössége, s főleg az intézmények közössége az, mi összefûzi a népséget. Kossuth Lajos
7. Bármilyen különlegessé válik az emberi civilizáció, bármivé fejlődik a társadalom, bármilyen bonyolult az ember-gép kapcsolat, mindig jönnek magányos hatalmak, amikor az emberiség sorsa, jövője egyetlen személy egyszerû cselekedetétől függhet. Frank Herbert
8. Legtöbb társadalmi intézményünk - miközben a társadalom szolgálatában tetszeleg - saját érdekeit szolgálja. Ez egyaránt érvényes hadseregekre, egyházakra és kormányokra. Szent-Györgyi Albert
9. - Az emberek csak emberek. - Pontosan! A tetteik teszik őket jóvá vagy rosszá. Egy kevéske szeretet még egy gonosz emberben is értelmet adhat az életnek.
10. Nincsenek jó vagy rossz nemzetek. Nincsenek ellenséges vagy békés országok. És valahol mélyen úgy vélem, hogy még csak világosan meghatározható nemzetek sincsenek, csupán az emberi jellemzők sokféle, örökké változó keveréke létezik. Szergej Geraszimov