A nézetek megdőlését nem követi mindjárt az intézmények megdőlése, az új nézetek még sokáig laknak elődeik puszta, barátságtalan házában és konzerválják azokat a lakáshiány miatt.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberek nem változnak. Még a rettenetes háborúk sem változtatják meg őket. Elbarikádozzák magukat régi meggyőződéseik és szokásaik mögé, és nem egykönnyen bújnak elő onnan, sőt: a gyengeségek, a káros szenvedélyek, a csalások, az alattomosságok, a sunyiságok nemhogy eltûnnének a katasztrófák után, időnként szégyenszemre még meg is erősödnek. Aharon Appelfeld
2. A tabusított vélemények nem tûnnek el a társadalomból, hanem az arra hajlamosak tudatában és legendáriumában élnek tovább.
3. Egy szép házból még nem lehet következtetni arra, hogy milyen az élet odabent. A boldogtalanság, a szenvedés, az erőszak nem a szegények és elesettek kiváltsága.
4. Az emberek képtelenek egy számukra merőben új elképzelést azonnal megérteni. A változástól való rettegés egyike a mélyen bennünk élő félelmeknek, ezért egy új elképzelést a régi nézetek közegébe kell ágyazni. Ez azzal jár, hogy az új nézeteket fel kell hígítani a múlt maradványaival. Semmiképpen sem örömteli feladat, de elengedhetetlen része az új nézetek elterjesztésének. Saul Alinsky
5. Az, hogy rejtegetjük a múltat, még nem teszi azt meg nem történtté. Agatha Christie
6. A házaknak emberekre van szükségük! (...) Igaz, az emberek a használat során sok kárt okoznak - koptatják a padlót, eldugítják a vécét -, de mindez semmi ahhoz képest, ami akkor történik, ha egy házat magára hagynak. Mert akkor, mintha kitépték volna a szívét, megereszkedik, beomlik, és elkezd a föld felé dőlni.
7. A téveszméken alapuló meggyőződés nem adhat állandó nyughelyet; hasonló azon házhoz, mely ingoványra levén épitve, minden perczben összeomlással fenyeget; nem egyéb ideiglenes szállásnál, melyből előbb-utóbb vagy önkénytesen ki kell hurczolkodnunk, vagy ki fogják tenni szûrünket. Mentovich Ferenc
8. Kívülről tudjuk egymás gesztusait, de fogalmunk sincs, mi zajlik bennük. Mintha az emberek házak lennének, tágas szobákkal, de kicsi ablakokkal. Becky Albertalli
9. Megszokjuk a lakásunkat, létünk részének tekintjük, az élet aztán másfelé sodor bennünket, otthonunk pedig idegenné válik; múltunk a mögöttünk maradt reményekből, szokásokból, szenvedésekből áll, amelyek halványulnak, de nem tûnnek el, csak majd velünk együtt.
10. A valóság olyan fonalakból szövődik, amelyeket az emberek fiatalon nem látnak, ám attól még nem szûnnek meg létezni. Jussi Valtonen