A nők sosem mondják ki, mit akarnak, de fenntartják maguknak a jogot, hogy addig cseszegessenek, míg meg nem kapják.

Kapcsolódó idézetek

1. A nők mindent a legtömörebben tudnak kifejezni, kivéve ha veszekszenek, mert akkor sohasem akar beállni a szájuk. Charles Dickens
2. Mivel nőből vagyok, nem mondom ki, amit akarok, de fenntartom a jogot, hogy hisztizzek, ha nem kapom meg. Cecelia Ahern
3. A legtöbb nőnek csak azért maradt meg az erénye, mert sohasem kérték tőle. Prosper Jolyot de Crebillon
4. A nőknél soha sincsen "utolsó szó": amit ma mondanak, annak holnap esetleg épp az ellenkezőjét cselekszik. Liviu Rebreanu
5. A nők kacérságát mindig azok kifogásolják, kikkel a nők nem kacérkodnak. Kner Izidor
6. A férfiak és nők ritkán beszélgetnek egymással, bár gyakran beszélnek. Alice Hoffman
7. A nők egymásról olyasmit is megtudhatnak, amit egy férfi soha. Agatha Christie
8. A nők ilyenek. Vannak időszakok, amikor a szó semmit sem ér. H. E. Bates
9. - Nem csináltam semmit! - A nők mindig ezt mondják. Agatha Christie
10. A nők többsége csendben tûr, csak szenved, a semmiért adja oda magát, és mindennap némán imádkozik azért, hogy a sok-sok csalódással, megaláztatással töltött perc és óra egyszer értelmet nyerjen és legalább egy kicsit visszakapjon abból a sokból, amit önzetlenül adott. Ám ezek a nők soha nem merik ténylegesen benyújtani a számlát és kikövetelni maguknak az élettől, a férjüktől, a fiújuktól, a szeretőjüktől azt, ami nekik járna. Elfojtják az érzéseiket, különösképpen a dühüket, megfosztják önmagukat az alapvető szükségleteiktől. Megalázkodnak, lassan elvesztik egyéniségüket, és egyszer csak azt veszik észre, hogy elszállt felettük az idő és közben csak egy másodperc erejéig voltak boldogok. Mindenüket odaadták, de közben folyamatosan éheztek.