Ugrás a tartalomra
A propaganda legnagyobb veszélye, hogy azt mondják, amit hallani szeretnél, de közben elérik azt a célt, amit ők akarnak kiváltani. Nagyon sokszor észrevétlenül hat a propaganda, ha az ember nem elég figyelmes.
Kapcsolódó idézetek
-
A propaganda akkor mûködik igazán, ha eléri, hogy a hazugságot előbb hallják meg az emberek, mint az igazságot. Az igazság viszont ettől még nem változik meg.
Garri Kaszparov
-
A társadalom tagjainak is szükségük van a propagandára, hogy azt az illúziót táplálják, ők a társadalmi élet részesei. A legtöbb embernek csak propaganda révén van módja képet kapni arról, mi történik a gazdaságban vagy a politikában, a színfalak mögé az embereknek csak egy szûk csoportja lát be. Azonban e fölött szemet huny mindenki, mert az emberek számára elfogadhatatlan lenne a rideg valóság, hogy egy olyan nagyobb egészhez tartoznak, amit nemcsak cselekedeteikkel nem tudnak befolyásolni, de igazából tudomásuk sincs a valódi mûködéséről.
Csányi Vilmos
-
A propaganda célja, hogy az emberek egyik csoportjával elfeledtesse, hogy a többi csoportot is emberek alkotják.
Aldous Huxley
-
A propaganda abban különbözik a reklámozástól, hogy a reklám maximum arra képes, hogy rávegyen valakit először kipróbálni egy terméket - ha a termék minősége nem elégíti ki a szükségleteidet vagy az elvárásaidat, akkor egyszerûen nem fogod újra megvenni azt. A propaganda azonban egészen más. A reklámozás a választásra és az önérdekre apellál; a propaganda arra használja a retorikát, hogy erkölcsileg igazolja a választás és az önérdek hiányát. A reklámozás csak egy egyszeri keresletet tud stimulálni; a propaganda permanensen elnyomja a racionalitást. A reklámozás általában a következményekből kiinduló érvelést alkalmazza (jobban fogsz járni); a propaganda mindig erkölcsi érvelést alkalmaz (gonosz vagy, ha kételkedsz).
Stefan Molyneux
-
Sokszor azt hisszük, előre tudjuk, mit fog mondani a másik, és erre gyakoroljuk be a válaszainkat a beszélgetés előtt vagy alatt. Így aztán előfordul, hogy oda sem figyelünk, mi hangzik el valójában. Ha mindkét fél ezt teszi, meghiúsul az értelmes párbeszéd, s a beszélgetés hamarosan versengéssé fajul, ki tudja nyomatékosabban hangoztatni az álláspontját.
-
Az állami propaganda elsősorban a gyerekeket célozza az állami iskolákban, és a gyakori formája az, hogy bizonyos témák nem merülnek fel. Sosem említik az Állam erőszakos természetét, természetesen, mint ahogy azokat a pénzügyi előnyöket sem, amiket azok élvezhetnek, akik az Államot irányítják. A gyerekek viszont végtelenül sokszor hallanak arról, hogy az Állam óvja a környezetet, eteti a szegényeket és meggyógyítja a betegeket. Ez a propaganda elrejti az állami erőszak valódi természetét.
Stefan Molyneux
-
Ha az ember valamit nagyon sokszor hall, akkor bizonyos tekintetben "agymosás" történik. Előbb-utóbb elhiszi, és maga is vallja, hogy az a bizonyos dolog úgy is van. Ezt az agymosást végzik rajtunk - nagyon is tudatosan és célzottan - a reklámok.
Balogh Béla
-
A szavak sokszor csak arra valók, hogy leplezzék a beszélő szándékát, és félrevezessék azt, akihez eljutnak. Komoly kihallgatói tapasztalat kell ahhoz, hogy valaki meghallja a szavakon túli valódi jelentést.
-
Nem nehéz hazudni, ha az ember előtte alaposan végiggondolta a hazugság minden részletét. Arra nevelnek minket, hogy hazudni butaság, veszélyes és semmilyen körülmények között nem helyes. De a hazugsággal egy csomó problémát meg lehet oldani.
Erlend Loe
-
Amikor ma egy írásból a bizonyosság hangját halljuk ki, hajlamosak vagyunk gyanakvással fogadni, és okkal. Megérezzük benne a tudatlanságot, a propagandát, vagy a szándékot, hogy elhitessék velünk: a világ egyszerûbb annál, mint amilyen.
Irwin Shaw