A pszichés betegség befelé fordítja az embereket. Szerintem. Örökké csapdában tart minket a saját elménk fájdalma, ugyanúgy, ahogy egy törött láb vagy elvágott ujj magára vonja a figyelmedet, és olyan szorosan tartja, hogy úgy tûnik, az egészséges láb vagy ujj már nem is létezik többé.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberi psziché automatikusan mélyre temeti az olyan dolgokat, amelyeket nem tudunk kezelni, amik egyszerûen túl ijesztőek és elbizonytalanítóak egészen addig, amíg eljön az a nap, amikor képesek leszünk megbirkózni velük. Sajnos azonban akármennyire is próbáljuk mélyre temetni magunkban a fájdalmat, utat találhat a felszínre különböző függőségek, szorongás, táplálkozási zavarok, álmatlanság vagy bármilyen olyan poszttraumatikus tünet és önpusztító viselkedés képében, amelyet a bántalmazások túlélői évek hosszú során át tapasztalnak. Meglehet, az incidens maga csak percekig vagy esetleg pár órán át tartott, a hatása azonban egy életen át elkísér. Demi Moore
2. A fájdalom mindig a tegnapi napot sírja vissza - azt, ami volt, de már nincs többé. Ha a fájdalom nem múlik el gyorsan, magunkat okoljuk, amiért még nem léptünk túl rajta, hogy nem vagyunk eléggé erősek, vagy hogy túlontúl sebezhetőek vagyunk. Daniel Gottlieb
3. Gyanítom, hogy a propagandától való függőséget egy szép napon fel fogják venni a mentális betegségek közé. Végül is az agyunkon átfolyó információáradat folyamatosan hatással van a tudatunkra, ahogyan egy folyó is szüntelenül alakítja a saját medrét. A téves információ hatására először téves gondolataink támadnak, majd idővel fiziológiai szinten is átalakul az agyunk, hasonlóan a skizofrénia elleni gyógyszerek hatásához. Szergej Geraszimov
4. Van, hogy az elme annyi sérülést szenved, hogy az őrület határára kerül. (...) Van, hogy a valóság nem más, mint puszta fájdalom. Hogy megszûnjön a fájdalom, az elme hátat fordít a valóságnak. Patrick James Rothfuss
5. Néha jobban szenvedünk az érzelmektől, mint a testi fájdalomtól, ezért szánunk olyan sok időt arra, hogy eltemessük őket, vagy legalább elmeneküljünk előlük. Egyszer csak kialakulnak, és túszul ejtenek bennünket, amíg úgy nem döntenek, hogy odébbállnak. Ruby Wax
6. Ha megvágja az ujját, rárakja a tapaszt, ha beteg, hát gyógyszert vesz be, igaz? Nem is kérdés. Valójában az lenne meglepő, ha nem nyújtana önmagának elsősegélyt, amikor arra szükség van. De vajon miért nem tesszük meg ugyanezt lelki egészségünkért? Azt várjuk, hogy egyszerûen csak túl legyünk a pszichés sérüléseinken, miközben bárki, aki valaha rágódott már visszautasításon, szenvedett már kudarctól, tudja: a lelki sebek pontosan ugyanolyan bénítóak lehetnek, mint a testiek.
7. Ha valami nagyon erős hatással van ránk, akár jó, akár rossz dologról van szó, az ember mindig szeretne beteg lenni. Agatha Christie
8. Az embereket (...) annyiféle benyomás ûzi, hajtja, hogy nagy részüket többnyire a körülmények áradata sodorja magával. De hogy élettelen tuskóként ragadjanak magukkal a hullámok, s mi még annyira se szabhassuk meg irányunkat, hogy saját akaratunkból érjük el életünk bal vagy jobb partját, ily passzívan, ilyen tehetetlenül mégsem lenne szabad sodortatnia magát egy olyan lélekkel bíró lénynek, amilyen az ember. Széchenyi István
9. Az emberi természet sajátja, hogy ha egyszer gyökeret vernek fejünkben a negatív gondolatok, nagyon nehéz megszabadulni tőlük. Sőt, általában egyre inkább a hatásuk alá kerülünk. Shunmyo Masuno
10. Az ember mindenhová magával viszi a kínjait. Lelkileg sokkal hosszadalmasabb elszakadni valahonnan, mint fizikailag. Jeanette Winterson