A rokonszenvek, melyek emberek között szemem láttára kialakultak, végül mindig belefulladtak az önzés és a hiúság mocsarába.

Kapcsolódó idézetek

1. A rokonszenv - miként az ellenszenv is - sokszor megmagyarázhatatlanul alakul ki az egymásra utalt emberek között.
2. Az ember minden tettének mozgatórugói, bármily nemesnek tûnik is a cél, végső soron csupán önzésből fakadnak.
3. A kevélységet mindig nyomon követi a romlás és a szégyen. Victor Hugo
4. Mindig magamra gondolok, és ugyanezt várom el mindenki mástól is. Én ezt nevezem rokonszenvnek. Oscar Wilde
5. Fogódzanék akárkibe, de nem lesz soha senkije; szeméből, mint gazdátlan ág, kicsüng a pusztuló világ. Pilinszky János
6. Adok interjúkat, de mindig fenntartásokkal, amelyek csupán mélyültek az évek során. Az emberek óhatatlanul csalódottan veszik tudomásul, hogy az, akit ismerni és szeretni véltek, csupán ugyanolyan gyarló ember, mint ők.
7. Az önzetlenség eredménye mindig a hálátlanság.
8. A mohó becsvágyat és a bizalmatlanságot eddig mindig csak együtt, a legszorosabb szövetségben láttam előfordulni. Georg Christoph Lichtenberg
9. Minden ifjú ember irigységet kelt bennem, mindaddig, míg felfedezem az ifjúsága mögött megbúvó szánalmas lényt, akivé majd lesz. Nicolás Gómez Dávila
10. Az emberi természet egészében véve csak önzés. Charlotte Bronte