A romantika a félreértések mûvészete. A kétértelmûség tudománya. Amely életcélt csinált a boldogtalanságból.

Kapcsolódó idézetek

1. A romantika lényege a bizonytalanság. Oscar Wilde
2. A szerelem félreértés, a teljesség beteljesíthetetlen igénye. Charles Baudelaire
3. A romantika a vágyakozásról szól. Alice Katherine Applegate
4. A romantika valahol közép-távolban zajlik. A romantika nem más, mint benézni önmagadhoz, harmattól párás ablakon keresztül. A romantika nem más, mint kihagyni bizonyos dolgokat: ahol az élet röfög és szortyog, ott a romantika csak sóhajt. Margaret Eleanor Atwood
5. Sajnos napjainkban általában a (...) romantikus szenvedélyt értik szerelem alatt. Két ember meglátja egymást, kölcsönös fizikai vonzalmat éreznek, élvezik, ha együtt lehetnek, és gyorsan "egymásba szeretnek". Nem állnak meg, hogy átgondolják: ők ketten máshonnan jönnek, más értékekkel rendelkeznek, és mást várnak a kapcsolattól. Nem gondolják végig, mit is jelent egy életre szóló társkapcsolat kialakítása és ápolása.
6. A romantika elvonja az embert a szükségszerûségektől. Belül hidegnek kell lenni, a test és az elme között tiszta és sértetlen vonalnak kell húzódnia. Frank Herbert
7. A romantikusok (...) tévednek, amikor valamely szenvedélynek az ember életére és jellemére gyakorolt katasztrofális hatását ábrázolják, azt állítva, hogy a megszállottság fejetlenséggé, neuraszténiás könnyelmûséggé, kicsapongássá változtat mindent; ellenkezőleg, a szenvedély, ha uralkodó vonássá válik, a végsőkig megszilárdítja a jellemet, egységet teremt, és irányt szab valamely egyén magatartásának; az élet többi természetes oldala iránti vakságot pedig, amelyet az egyetlen szenvedély hatalmába került ember tanúsít (különben, a szenvedély nem is lehet más, mint egyetlen), a közönyösség látszatát, a vadságot és némaságot - amely roppant sebezhetővé is teszi az ilyen embert - ellensúlyozza a jellem szilárdsága, és a legfőbb vonatkozásban elért eredmény.
8. A romantika az ismétlésből él, s az ismétlés az ingert mûvészetté varázsolja. Oscar Wilde
9. A szerelem nem egy létező dolog, csupán félreértett és felemás érzelmek összevisszasága.
10. A szerelem különböző emberek közötti olyan törekvés, amely a különbségek kiegyenlítésére törekszik. Ezért mint törekvés, átmenetileg harmonikus lelkiállapotot eredményez, célját tekintve azonban reménytelen. Aszlányi Károly