A saját magunk által elmondottakra általában jobban emlékszünk, mint amit mások mondanak nekünk. Ez a saját gondolatokat előtérbe helyező hatás azon alapszik, hogy sohasem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy mások mennyire őszinték, illetve tudásuk mennyire pontos. Ellenben a magunk mondataiban megbízunk, így értelemszerûen azt jegyezzük meg nagyobb eséllyel.

Kapcsolódó idézetek

1. Az, aminek nem lehettem szemtanúja, de más szájából hallottam, néha jóval valóságosabbnak tûnik, mint saját életrajzom tényei. Lelkünk mélyén kevéssé bízunk meg saját érzelmeinkben és emlékezetünkben, viszont szívesen támaszkodunk másokéra.
2. A magunk lelte magyarázatok általában jobban meggyőznek bennünket, mint azok, amelyek másoknak jutottak eszükbe. Blaise Pascal
3. A magunk lelte magyarázatok általában jobban meggyőznek bennünket, mint azok, amelyek másoknak jutottak eszükbe. Blaise Pascal
4. A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak. Olyan ez, mint amikor valaki elmond egy történetet, amit te a saját szemeddel láttál, és egyáltalán nem azt meséli, amire te emlékszel. Talán valamilyen hatást akarnak ezzel kiváltani, meg akarják nevettetni a többieket, vagy le akarnak nyûgözni valakit. De néha egyszerûen csak így emlékeznek a történtekre. Számukra ez az igazság. Ilyenkor nehéz megállapítani, hogy te magad emlékszel-e jól, vagy a tiéd is csak az igazság egy változata.
5. Sohasem könnyû idézni egy beszélgetést, és pontosan beszámolni arról, amit a másik fél mondott. Az ember mindig hajlamos rá, hogy azt idézze, amit az ő véleménye szerint a másik mondani akart. Később már konkrét szavakat ad a szájába. Agatha Christie
6. Ha valaki feltételezi, hogy egy állítás igaz, és egyúttal szeretné is, hogy igaz legyen, akkor különösen figyel azokra a dolgokra és megjegyzésekre, amik megerősítik őt vélt igazában, és jobban is emlékszik ezekre a dolgokra, illetve eseményekre, míg azt, ami ellentmond elméletének, gyakran hagyja, hogy elmenjen a füle mellett, vagy könnyen elfelejti.
7. Azt hiszem, az emberek szeretnek vissza-visszatérni a régi gondolataikhoz. (...) Nem mindig mi határozzuk meg, hogy mire emlékezünk, és mit felejtünk el. Olykor olyasmi jut eszünkbe, amire egyáltalán nem szívesen emlékezünk vissza. Jostein Gaarder
8. Szeretem az idézeteket. (Gondolom, sokan vagyunk így.) Ennek az lehet az oka, hogy önmagamba vetett bizalmam sokkal ingadozóbb, mint azt a kívülállók föltételezik, s mindig boldogsággal tölt el, ha valaki, akit nagyra becsülök, megfogalmazza, amit gondolok vagy érzek. Vámos Miklós
9. Az emberek (...) nem a tényekre emlékeznek, hanem a saját benyomásaikra. Valami alapja a benyomásoknak is van. Agatha Christie
10. Az embernek igazából nem az az első emléke, amire emlékszik, hanem az, amire emlékszik, hogy emlékszik, tehát amit később emlékként tudatosítottál magadban, és azóta azt az emléket őrzöd, ahogy azt tudatosítottad. Kovács András Péter