A sors nagyon azt akarta, hogy ez az esküvő időben meg legyen tartva. Az út egyenletesen, zökkenőmentesen a talpuk alá simult, s az akadályok, mint szélfútta tollpihék, könnyedén ellibbentek előlük.

Kapcsolódó idézetek

1. Szerelmesek voltak egymásba, mindig is szerették egymást, bár néha szívesen tagadták volna. És mert szerették egymást, mindent túléltek, amit a sors az útjukba vetett.
2. Nekünk a sors azért engedte meg, hogy újra találkozhassunk, hogy rettentő erősen fogjuk egymás kezét, úgy menjünk az úton, ami még hátra van, s a két szemed világítson előre nekem, hogy én még egyszer el ne tévedhessek.
3. Imádom az esküvőket! Az a hangulat! Mindenki boldog, várakozás- és reményteljes. És gyanútlan. De ez előfeltétel, másképpen nem megy. Katarina Mazetti
4. A sors nem kényszeríti az embereket arra, hogy elszakadjanak egymástól, sőt ellenkezőleg, inkább összehozza őket. Az, ami valóban szép volt eddigi életemben, mind véletlenül került az utamba. Az is véletlen volt, hogy veled találkoztam, ám nyomban felismertem benned a sorsomat.
5. Az idő a sorssal együtt halad. Orczy Emma
6. Az emberek ezért házasodnak össze (...). Egyáltalán nem (...) a társadalmi helyzetért. Ha ügyesek voltak, fel tudtak építeni egy olyan házat, amelynek nem voltak falai, láthatatlan teteje volt, és olyan padlója, amelyre nem lehetett rálépni - a szerkezet azonban olyan menedéket jelentett számukra, amelyet egyetlen vihar sem tudott elsöpörni, semmilyen tûz nem tudott felégetni, és az idő vasfoga sem hagyta rajta a nyomát. J. R. Ward
7. Vannak dolgok, amelyekben - jó esetben - egyszerûen képtelenség rutint szerezni. Ilyen esemény az esküvő.
8. Furcsa, de megvolt az oka annak, ha két ember úgy döntött, hogy közösen "felépít" egy életet. Annak ellenére, hogy a döntések, amelyeket mint férj és feleség hoztak, nem téglák voltak, az idő pedig nem habarcs, attól még kézzel fogható és valóságos dolgot alkottak együtt. J. R. Ward
9. Legyen előtted mindig út, Fújjon mindig hátad mögül a szél, Az eső puhán essen földjeidre, A nap melegen süsse arcodat, S amíg újra találkozunk, Hordjon tenyerén az Isten.
10. Érezte, hogy ami előtte áll, az hosszú és nehéz út lesz. De tudta azt is, hogy lesz ereje ehhez az úthoz. Mert akivel nekiindult ennek az életnek, azt maga választotta. S az asszony útja az ura mellett halad, könnyû s nehéz időkben egyaránt. Wass Albert