A sors többnyire egy aljas szemétláda, és azon élvezkedik, miként tudja felőrölni a leggyengébbek életét, miközben annyi meg annyi seggfej élhet érdemtelenül hosszú és boldog életet.

Kapcsolódó idézetek

1. A sorsnak gyakran pofátlanul szar a humora. Lakatos Levente
2. A mélyszegénységben élők sorsa kívülről taszító, mégis hamis biztonságot ad (lám, van még lejjebb is), belülről pedig végtelenül küzdelmes és szomorú. A sikeres, hirtelen meggazdagodott ember sorsa kívülről előbb irigylésre, majd a végén, az elkerülhetetlen bukás után kárörömre méltó, belülről pedig küzdelmes és szomorú. A kettő közötti kisember sorsa kívülről érdektelen, belülről pedig küzdelmes és szomorú.
3. A sors nem engedi meg a túlságos örömet: és ahol boldogság van, oda ellensúlyul szegénységet akaszt az emberek nyakába. Szini Gyula
4. A gazdagoknak élete, a szegényeknek sorsa van.
5. Az ember olyan lény, aki mindenben értelmet keres, de szerencsétlenségére egy értelem nélküli világba vetette a sors. Irvin David Yalom
6. A sors (...) nagy játékmester. Mindenkinek visszaosztja azokat a lapokat, amiket egyszer eldobott. Vagy épp mindenkit utolér a bosszúja, ha úgy tetszik.
7. Az élet a bölcsek álma, az ostobák játszmája, a gazdagok komédiája, a szegények tragédiája. Sólem Áléchem
8. Kegyetlen dolog a sors (...). Széttépi az embereket, összetöri a szíveket, fájdalmat okoz az ártatlanoknak. Ugyanezt teszi az idő: cafatokra marcangolja szét az embereket, míg már túl erőtlenek ahhoz is, hogy képesek legyenek felegyenesedni, hogy felálljanak és éljenek.
9. A sors a lúzerek menedéke (...). Aki a sorsra hivatkozik, csak kifogást keres arra, hogy miért engedi, hogy az események irányítsák őt, ahelyett, hogy ő irányítaná az eseményeket. Cecily von Ziegesar
10. A sors a legnagyobb dolgokat is jelentéktelen apróságokkal szokta eldönteni. Plutarkhosz