A sötétség elrejti a félelmek, a hazugságok és a fájdalmak valódi méreteit (...). Az igazság az, hogy ezek sokkal inkább árnyképek, mint valóság, ezért tûnnek nagyobbnak a sötétben. Amikor a világosság beragyogja azokat a helyeket, ahol ezek benned rejtőznek, akkor meglátod őket a maguk valójában.

Kapcsolódó idézetek

1. Félünk a sötétben. (...) De mitől félünk valójában? Nem magától a sötétségtől, hanem a benne rejtőző igazságtól.
2. Az igazság mindig a saját fényével világít, míg a hazugság a sötétségben rejtőzik, de a valóság puszta jelenléte elég a sötétség eloszlatásához. Loyolai Szent Ignác
3. A sötétség, az igazi sötétség nem a fény hiánya, hanem a belenyugvás, hogy sose tér vissza a fény. Pedig a fény mindig visszatér és megmutat ismerős dolgokat: az otthont, a családot, de megmutat még észre nem vett és új dolgokat is. Új lehetőségekre világít rá, és buzdít, hogy használjuk ki őket.
4. A legmeggyőzőbb hazugságok többnyire igazságból állnak. Mert ilyen a sötétség. Bármilyen leplet magára öltene, hogy tettekre sarkalljon. Minél hevesebben tagadod, annál erősebbé válik, és annál valószínûbb, hogy teljesen felemészt, mielőtt még felismerhetnéd, hogy ott van.
5. Azt mondják, a csönd nagyobb hatalommal bír, mint a szavak. (...) A csönd az, ahol az igazság rejtőzik. Ahhoz, hogy ráleljünk, csupán ki kell nyitni a fülünket.
6. Az őszinteség akkor is jobb, ha fáj: ha a fájdalom elmúlik, a tapasztalattal csak több leszel. A hazugság kényelme viszont önmarcangolást és kétségeket teremt.
7. Nemegyszer világosabban látni abban, aki hazudik, mint abban, aki igazat mond. Az igazság, mint a fény, vakít. A hazugság meg, mint a szép alkonyat, minden tárgyat érvényre juttat. Albert Camus
8. Amit magunk előtt látunk, csupán parányi része a világnak. Megszokjuk a gondolatot, hogy ez a világ, pedig egyáltalán nem igaz. A való világ jóval sötétebb és mélyebb hely ennél, és nagy részét mindenféle puhányok foglalják el. Murakami Haruki
9. Vannak igazságok, amiket ismerünk, de nem mondunk ki. Még magunknak sem, a sötétben, ahol mindnyájan egyedül vagyunk. Vannak emlékek, amiket látunk, és mégsem látunk. Elkülönülő dolgok, elméletivé válók, jelentésüktől megfosztottak. Vannak ajtók, amiket ha kinyitunk, sosem csukódnak be többé. Mark Lawrence
10. Van, hogy nem a fény vonz abban, akibe beleszeretsz, van, hogy éppenséggel a benne lakozó sötétbe szeretsz bele. Van, hogy nem a derûlátása vonz, hanem a saját szkepszised rokona, ugyanaz a pesszimista, ami magad is vagy. Van, hogy nagyobb szükséged van a bizonyosságra, hogy a sötétben igenis egy szörnyeteg lapul és les rád, mint a megnyugtató hazugságokra, hogy minden rendben lesz. Laurell Kaye Hamilton