A spanyol szólásmondás szerint tele illúziókkal halt meg. Életében nem volt ideje rá, hogy egy illúziót is elveszítsen, s arra sem, élete végén, hogy befejezze a bûnbánó fohászt.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet a halhatatlanság illúziója. Egyszer eljön a búcsú, gondoskodjunk róla, hogy sok szép emlékünk maradjon!
2. A világ kiteljesedik előtte. Képtelen szavakba foglalni azt, ami eléje tárul. Úgy érzi, mintha egy hatalmas boldogsághullám kimosná a testéből és a lelkéből az évek során felhalmozódott hordalékot, a bánatszemetet, a fájdalmakat, a félelmet és a kínt; úgy érzi, hogy az örökkévalóság többé nem ígéret, hanem tény; felfogja, hogy mit kell még tennie, amíg ezt az életet éli, és mi lesz a feladata az ezután következő világokon – mert lesznek, vannak ilyen világok, hiszen a halállal semminek sem szakad vége. Dean Ray Koontz
3. Reménykedett és imádkozott, hogy ne legyen halál utáni élet. Aztán rájött, hogy ez így ellentmondásos, és ezért csak reménykedett abban, hogy nincs halál utáni élet. Douglas Adams
4. Amikor meghalsz, az első dolog, amit elvesztesz, az életed. A következő az illúzióid. Terry Pratchett
5. Az embernek hirtelen rengeteg mondanivalója akad, amikor élete végéhez érkezik. George R. R. Martin
6. Rövid élete, sok szép terve csak álom maradt, mert mindent lezárt a sírhalom. Részünkre nem maradt más, csak a bánat és az örökös fájdalom.
7. Az ember mindig a boldogságra törekedett, de csak tartós boldogtalanságot kapott helyette. Ezért a megvalósíthatatlant egy illuzórikus világba, az égbe helyezte. Ágh Attila
8. Szerencsére sok előhalál van a valódira való felkészülésig, az ember élete folyamán többször érzi, hogy se útja, se jövője, se ereje nincs már, minden befejeződött, kész, igazán szép volt a jó Istentől, hogy ezt a módszeres szoktatást a nagy záráshoz kitalálta. Szabó Magda
9. Azt mondják, az ember nem élhet remény nélkül. Nos, nem is él, hanem meghal.
10. Hiába valósult meg teljesen, amire oly soká vágyódott - nem volt egészen boldog. Vágyainak a megvalósulás, hamar megérezte, egy homokszemet adott csak a boldogságnak abból a hegyéből, amelyre számított. A beteljesülés megmutatta az örök tévedést, amelybe azok esnek, akik a boldogságot vágyaik teljesüléseként képzelik el. Lev Tolsztoj