A szavakkal kifejezett érzések mindenkor olyanok, mint a zene, amelyet szavakkal próbálok visszaadni; a kifejezések és maga a dolog túlzottan különnemûek. A költők, ha erőteljes hatást akarnak elérni, előbb valamely festményt idéznek fel az olvasó számára, s csak azon keresztül magát az illető dolgot.

Kapcsolódó idézetek

1. A vers, akár a festmény, a többértelmûség terhével ékes, szólni vagy szót se szólni, szeretni - nem szeretni, lebegtetni az érzést, elûzni a fölös szót szép és igaz szavakkal, vakok szemét újból a fényre tárni.
2. Én a vers szövegét mindig úgy értelmezem: ez is valamit elmesél, mintha egy filmet néznék meg. És amit én látok, azt próbálom mással is láttatni. Igyekszem létezővé tenni, életre kelteni a helyzetet, amit a szöveg megmutat. Nem biztos, hogy így kell verset mondani, de én így tudok, engem a vers így érdekel. És csak azt tudom jól elmondani, ami valamiért közel áll hozzám, ami valahogy megfog.
3. Alighanem úgy van, hogy az emberek szívesebben veszik, ha érzéseket, mint ha gondolatokat keltenek bennük. A költő, aki megtámadja gondolkodásukat, felszítja maga ellen az összes kritikájukat és mindazokat az ellenállásokat, amelyek az olvasó személyes meggyőződési rendszerét összetartják. Robert Musil
4. Egy festő jobban kiadja magát mûveiben, mint egy író. (...) Az író elrejtheti az érzéseit mindenféle trükkökkel, de egy festő ezt nem teheti. A festmény olyan, mint egy csupasz emberi lélek. Alan Blackwood
5. Egy festmény egy vers - szavak nélkül, egy vers egy festmény - szavakban. A zene mindkettő. Vangelis
6. A szavak elgondolkodtatnak. A zene valamilyen érzést kelt. De egy dal hatására érezzük a gondolatot.
7. Azt hiszem: mindhalálig kitartok már amellett, hogy a vers, a nyelv más kifejezési formáitól elütően, zeneileg hatásos, mágikus szavak összjátéka; szavaké, melyek szótári jelentésüknél jóval többet tudnak felidézni. Mindegy, hogy érzelmeket, víziókat, hangulatokat fejeznek ki, vagy még ezt sem. Varázslatuk lényege, hogy elbûvölik az embert és nem hagyják magukat elfeledtetni; földi útravalónkul szolgálnak, akár könyvben, akár fejben. Faludy György
8. A mûvészet, azt hiszem, maga a titok. Egy kép vagy egy zenemû elsősorban mégis csak az érzékekre hat. Kell, hogy legyen benne valami, ami konkrétan nem fogalmazható meg, amit csupán érzünk, sejtünk. Egy regény, illetve egy színdarab sem mindig kizárólag a megfogalmazott történetről szól, hanem mindig sokkal többről, ami a mondatok, az események mögött van. Vojnich Erzsébet
9. Írni annyi, mint magunkra figyelni, nem kitalálni, hanem úgyszólván egy bennünk már létező valamit előhívni - ezért van sokszor egy-egy nagy vers olvasásakor az az érzésünk, hogy: ezt én is tudtam, csak nem tudtam, hogy tudom.
10. A versek akár a gyerekek. Szeretnek olykor a szülők köré gyûlni, körbeülni őket, lábukhoz kuporodni, áhítattal figyelni minden egyes rezdülésüket. Kíváncsiak, folyton érdeklődőek: hogyan születtem, miért születtem, vártatok rám, ilyennek képzeltetek? Önmagukat kereső keserû út kezdete. A versek akár a gyerekek. Lehetnek fáradtak, energikusak, simulékonyak olykor hamisan huncutak. Nem lehet haragudni rájuk. Sokszor értelmetlenül idegennek hatnak szavaik, melyek sérülékeny lelkük bölcsőjéből szállanak a nagy, ijesztő világ vákuumába. Ezek idővel mind értelmet nyerő, igazán mély jelentésekké válnak. Egri László