A szemébe szerettem bele (...), a szemébe, abba, hogy ennyire szelíden barna, jóságos szem...

Kapcsolódó idézetek

1. Édes volt nekem nézni szép szemét, jóság tündökölt benne, szerelem.
2. Megszeretem a szemedet; harmatos bársony éjjelét, pillái félénk ringását, mélysége rám néző kegyét.
3. Valami szépet látni olyan érzést kelt, mint a szerelem. Mintha belezúgnánk egy igazán kellemes külsejû emberbe, pusztán attól, hogy ránézünk. Ted Chiang
4. Szeretlek én téged nézni. Oly szép lánggal ég szemed; Eloszlatja búmat, mint a Nap a sötét felleget... Vajda János
5. A szerelem, de még egy jó viszony is ellágyítja a nő szeme fényét, (...) s mindenféle puha, meleg, megértő és engedékeny érzelmekkel telíti a lelket. Galgóczi Erzsébet
6. A szem mihelt szépre tekint, Sziv ott szivben szerelmet hint. Amade László
7. Szeretlek, mert szemed kékjét szívemig ölelted, mert feloldoztál, s elképzeltem a lelkem és a lelked...
8. A szemét látom magam előtt. A leggyönyörûbb szemek. Sem életben, sem filmvásznon ilyet nem láttam. Bámulatos mélység és tisztaság. A haja is gyönyörû, azokkal az ősz csíkokkal a feketében, de a szeme, az leírhatatlan. És ezek a szemek engem néznek. Úgy szeretnek, ahogy szeretni lehet, feltétel nélkül. Három éve. Ilyenben nem téved az ember. Három éven át, amíg nem mehettem hozzá, mert végig kellett csinálnom egy másik kapcsolatot, mindvégig tudtam, hogy ezek a szemek rám várnak, bármikor elmehetek hozzá, szerelemmel fog fogadni. És elmentem hozzá három év múlva, és szerelemmel fogadott. Ilyen egyszer adódik az életben. Mert úgy szeret, ahogy szeretni lehet. Spiró György
9. Szeretem, ahogy megcsillan a hajad a fényben, szeretem, ahogy mosolyogsz, amikor épp nem bujkálsz, vagy nem pózolsz senkinek. Szeretem a nevetésed, szeretem, ahogy megtelik csobogó bánattal a hangod, mint a nyári eső. (...) Szeretem a szemeidet, a boldogtalanságodat. Szeretlek. Laurell Kaye Hamilton
10. Olykor el is mosolyodott, ráfüggesztve szemét egy percre. (...) Úgy érezte, tekintete áthatol a lelkén, mint azok a napsugarak, melyek a víz mélyére szállnak. Szerette minden számítás nélkül, nem is remélve semmit, korlátlanul; és e néma elragadtatásban, amely olyan volt, mint egy hálaima, szerette volna homlokát csókzáporban füröszteni. Gustave Flaubert