A személyiséged kialakulásában a genetika csupán egyharmad arányban játszik szerepet. A maradék kétharmad részt pedig azok a pozitív és negatív konfliktuskezelési modellek teszik ki, amelyeket a szüleidtől, a környezetedtől lesel el.

Kapcsolódó idézetek

1. A génjeid önmagukban nem határozzák meg, hogy kivé fogsz válni. Míg a szüleinktől kapott genetikai anyagunk állandó, ma már tudjuk, hogy a génjeink folyamatosan dinamikus kölcsönhatásba lépnek környezetükkel. Sok különböző tényező, például a táplálkozás és a stressz befolyásolja a gének kifejeződését. A génexpresszió egy fontos folyamat, mert jelentős szerepet játszik az egészségünk és közérzetünk alakításában és abban, hogy milyen személyekké válunk.
2. A genetikai tényezők elsősorban fiatal korban határozzák meg a személyiségjegyeket, míg a környezeti hatások egész életünkben befolyásolhatják egyéniségünket. Az öröklődés viszonylagos jelentősége ennek megfelelően az életkorral arányosan csökken. Dick Swaab
3. Azt, ahogyan ma gondolkodunk, cselekszünk vagy a dolgokat észleljük, nem csupán a génjeink határozzák meg. De nem is csak a gyermekkori élményeinktől függ. Mindezt életmódunkon keresztül változtatjuk meg. Nicholas Carr
4. A génjeink befolyásolják, hogyan boldogulunk környezetünkben, a környezet viszont hatással van rá, hogy DNS-ünk mely elemei fejeződnek ki, és melyek nem. Viselkedésünkkel és azzal, hogy mennyire hatékonyan tudjuk célirányosan szabályozni a figyelmünket, magunk is alakítjuk azt a környezetet, amely végül visszahat ránk.
5. Nagyjából ötven százalékban a genetika dönti el, hogy ki képes a boldogságra. Ez sok embernek rossz hír. Jó hír viszont, hogy a maradék negyven-ötven százalék befolyásolható. Hogy mivel? Négy teljesen egyszerû dologgal. Jó cselekedettel (legyen az akármilyen apró), az emberi kapcsolatok ápolásával, konkrét célok kitûzésével és testmozgással. Al Ghaoui Hesna
6. Bár az életed folyamán átélt élményeid minden bizonnyal nagy hatást gyakorolnak, a legújabb kutatások szerint ezek nem csak rólad szólnak. Az élettapasztalatok ugyanis megváltoztathatják a gének viselkedését, és ezek a változások örökletesek is lehetnek, vagyis átadhatod őket gyermekeidnek.
7. Nem egyetlen pontosan meghatározható "biológiai ént" öröklünk a szüleinktől. A génjeink rendkívül sok potenciális ént kódolnak, és a szociális - valamint más - körülményeink, illetve azok percepciója közrejátszik abban, hogy végül melyik én lesz belőlünk.
8. A gyerekek agya már születésükkor különböző. Ebben több tényező kölcsönhatása játszik szerepet: a genetikai háttéré, az anyaméhben a fejlődő agyat érő környezeti hatásoké, az agyterületek lokális önszerveződéséé - és a véletlené, amelynek ebben a fázisban komoly szerep jut. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden embernek más tehetségek és korlátok jutnak, és hogy minden ember másképp viselkedik, másképp reagál a külvilág felől érkező ingerekre, és más körülmények között érzi jól magát. Ez is része az egyének közötti hatalmas különbségeknek, amelyek az evolúció során mindig megvoltak, és meg is lesznek, úgyhogy a legjobb, ha mindenki megtanulja tisztelni az emberek közti eltéréseket. Dick Swaab
9. Gyakran hallható állítás, hogy az élettartamunk egyharmadát a génjeink határozzák meg. Egy másik harmadát a környezet, az életkörülmények, hogy gazdagok vagyunk-e vagy szegények, hogy dohányzunk-e vagy sem, hogy sokat vagy keveset mozgunk-e stb. A harmadik harmad pedig a véletlen függvénye. De nem szerencsés, ha ezt a három okot mereven különválasztjuk, mintha az egyik betegség genetikailag meghatározott volna, a másik pedig a mi hibánkból következne be, minden mást pedig a körülmények véletlen összjátéka magyarázna. Az, hogy valaki megbetegszik vagy meghal, egy összetett rendszer meghibásodásának következménye, amiben éppúgy szerepet játszanak a gének, mint a környezeti tényezők. Rudi Westendorp
10. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az emberek viselkedését alapvetően olyan velük született tényezők határozzák meg, mint a személyiség, és gyakran alábecsüljük a helyzet és a környezet befolyását.