Nagyjából ötven százalékban a genetika dönti el, hogy ki képes a boldogságra. Ez sok embernek rossz hír. Jó hír viszont, hogy a maradék negyven-ötven százalék befolyásolható. Hogy mivel? Négy teljesen egyszerû dologgal. Jó cselekedettel (legyen az akármilyen apró), az emberi kapcsolatok ápolásával, konkrét célok kitûzésével és testmozgással.

Kapcsolódó idézetek

1. A genetikai tényezők mindössze 25-30 százalékban felelősek várható élettartamunkért, amely tény egyben azt is jelenti, hogy jóval nagyobb mértékû ellenőrzést gyakorolhatunk afelett, hogy "jól" vagy "rosszul" öregszünk, mint el tudnánk képzelni. Kissé félelmetesnek tûnhet, azonban egyszersmind jó hír.
2. A genetikán, a szerencsén meg az életmódon múlnak a dolgok. Cselenyák Imre
3. A hosszú élet titka az életminőségben keresendő. (...) Elsősorban én irányítom az életemet, és nem a génjeim. Én alakítom az életstílusomat, s így a kondíciómat is ellenőrzés alatt tarthatom. A végeredmény pedig több mint kecsegtető; akár tíz (vagy még több) egészségben gazdag évvel meghosszabbíthatom az életemet! Vagyis saját magam dönthetem el, hogyan szeretnék - illetve nem szeretnék - megöregedni.
4. A génjeink befolyásolják, hogyan boldogulunk környezetünkben, a környezet viszont hatással van rá, hogy DNS-ünk mely elemei fejeződnek ki, és melyek nem. Viselkedésünkkel és azzal, hogy mennyire hatékonyan tudjuk célirányosan szabályozni a figyelmünket, magunk is alakítjuk azt a környezetet, amely végül visszahat ránk.
5. Gyakran hallható állítás, hogy az élettartamunk egyharmadát a génjeink határozzák meg. Egy másik harmadát a környezet, az életkörülmények, hogy gazdagok vagyunk-e vagy szegények, hogy dohányzunk-e vagy sem, hogy sokat vagy keveset mozgunk-e stb. A harmadik harmad pedig a véletlen függvénye. De nem szerencsés, ha ezt a három okot mereven különválasztjuk, mintha az egyik betegség genetikailag meghatározott volna, a másik pedig a mi hibánkból következne be, minden mást pedig a körülmények véletlen összjátéka magyarázna. Az, hogy valaki megbetegszik vagy meghal, egy összetett rendszer meghibásodásának következménye, amiben éppúgy szerepet játszanak a gének, mint a környezeti tényezők. Rudi Westendorp
6. Édesapám szerint a boldogság nagyrészt azon múlik, hogy a képességeink és az ambícióink összhangban vannak-e. Szerintem ez jó mondás. Mindkettő jelentősen alakítható, de sokkal könnyebb, ha tisztában vagy vele, miben vannak képességeid, és azokhoz illeszted az ambíciókat, mint fordítva. Szertics Gergely
7. Talán nem a boldogságra születtünk. Lehet, hogy az öröm az elért dolgok mennyiségétől függ, mint a család, a gyerekek, egy hû férj, esetleg egy jó munkahely. Eszerint a boldogság attól függ, mennyire vagyunk ennek tudatában, és mennyire adunk érte hálát.
8. Talán csüggesztően hat, ha arra gondolunk, hogy az erőfeszítések és a véletlen szerencse legalább annyit számít, mint a tehetség. Én azonban ezt inkább ösztönzőnek érzem, hiszen miközben genetikai felépítésünk tőlünk függetlenül adott, erőfeszítéseink mértéke csak rajtunk áll. A véletlen hatása pedig egy bizonyos mértékig szintén irányítható, hiszen ha többször próbálkozunk, akkor ezáltal megnöveljük a sikerünk esélyét. Leonard Mlodinow
9. A kedvezőtlen génkonstelláció nem okvetlenül jelent kivédhetetlen sorsot. Észszerû életvitellel, amibe az egészséges táplálkozás is beleértendő, jócskán befolyásolhatjuk vélt genetikai sorsunkat. Ugyanígy egy kedvezőtlen, oktalan életmóddal megerősíthetünk egy korai, rossz programozást, vagy elronthatjuk szerencsés genetikai adottságainkat.
10. Boldogságunk kilenctized része kizárólag egészségünkön nyugszik. Ha egészség van, az minden élvezet forrásává válik, de ha nincs, az egyéb javak, a szubjektív értékek sem boldogítanak, mert a szellem, a hangulat, a temperamentum szárnyalását is lecsökkenti, elnyomorítja a betegség. Arthur Schopenhauer