A szenvedés az arra való képtelenség, hogy elfogadjuk az életet úgy, amint van.

Kapcsolódó idézetek

1. Elzárva lenni attól, amit szeretnénk, és összezárva lenni azzal, amit nem szeretnénk, ez a szenvedés. Buddha
2. A szenvedés abból fakad, hogy elvárjuk, hogy úgy szeressenek minket, ahogy elképzeltük - ahelyett, hogy hagynánk, hogy a szeretet úgy nyilvánuljon meg, ahogy akar: szabadon, zabolátlanul, ereje teljében, vezetve minket, megakadályozva, hogy megálljunk. Paulo Coelho
3. A szenvedés oka nem a tényekben keresendő, hanem abban, ahogy felfogjuk azokat. Tony Robbins
4. Az élet azt jelenti, hogy szenvedünk és értelmet keresünk ebben a szenvedésben.
5. Nincs rá mód, hogy mindent elmagyarázzunk, amiről akkor beszélünk, ha kimondjuk azt a szót, hogy szenvedés.
6. A szerelem szenvedés. Hogy elkerüljük a szenvedést, nem szabad szeretnünk. De akkor attól szenvedünk, hogy nem szeretünk. Woody Allen
7. A szenvedés a létezés nélkülözhetetlen része a születéstől a betegségeken át az öregségig. Ez (...) a szenvedés igazsága. Cserna-Szabó András
8. A szenvedés nem múlik el, csak nem tudsz többé együttérezni önmagaddal. Simon Márton
9. Semmi sem hozza úgy elő az emberből az őszinteséget, mint a szenvedés. A szenvedés átélése, de az is, ha másokat sújtunk vele. Sara Collins
10. A modern szenvedés azért jár annyi fájdalommal, mert felkészületlenül ér minket; szentül hisszük, hogy a szenvedés szükségtelen, hogy képtelenek vagyunk kiállni bármiféle kellemetlenséget, és körömszakadtig küzdünk, hogy kiirtsunk az életünkből mindent, ami tökéletlen. Azt várjuk, hogy az élet más legyen, mint ami, ragaszkodunk az elképzeléseinkhez, majd mélységes csalódottságot érzünk meghiúsuló várakozásaink láttán.