A szenvedés valahogyan ugyanúgy hozzátartozik az élethez, mint a sors és a halál. Bajtól és haláltól válik az emberi lét teljes egésszé.

Kapcsolódó idézetek

1. A szenvedés a létezés nélkülözhetetlen része a születéstől a betegségeken át az öregségig. Ez (...) a szenvedés igazsága. Cserna-Szabó András
2. A feltételekhez kötött lét szenvedéssel jár. A szenvedésnek van oka, van vége, és vannak utak, melyek elvezetnek a végéhez. Buddha
3. Ez a szenvedés nemes igazsága (...): a születés is szenvedés, az öregség is szenvedés, a betegség is szenvedés, a halál is szenvedés, kötve lenni ahhoz, akit nem szeretünk, az is szenvedés, elveszíteni azt, akit szeretünk, az is szenvedés, ha a kívánság nem teljesül, az is szenvedés; röviden: minden, ami a léthez köt, szenvedés. Buddha
4. Az élet a gondból és szenvedésből fakad, a halál pedig a nyugalomból és boldogságból.
5. A teljes élethez a szenvedés elfogadása is hozzátartozik.
6. Az ember szenvedéseivel, saját lelkének tökéletesítésével Istent gazdagítja. Ez a tökéletesedés a lázadás, a bukás, és a földi élettel való tragikus s mégis gyönyörûséges küzdelem útján megy végbe. Így kap értelmet minden szenvedésünk, csődünk, halálunk. Müller Péter
7. A szerelem, a halál és a sors (...) szorosan összekapcsolódnak egymással. Olyan szerelem is van, amely eleve halálra van ítélve.
8. A halál része az emberéletnek. Ez vezet minket. Ez formál. Ez őrjít meg. Christopher Paolini
9. Embernek lenni nehéz. Az emberi sors küzdelmet jelent, olyan életet, melyet a születéstől a haláláig végigkísér a félelem és a szenvedés. És ez mindjárt az idejövetel pillanatában kiderül. Manapság, amikor az élet értelmével együtt az eget is ellopták a fejünk fölül, nem illik erről beszélni. Minél sötétebb egy társadalom, annál kevésbé vállalja az emberélet tragikus valóságát, annál inkább próbálja becukrozni és színes papírba csomagolni a nehézségeket. Müller Péter
10. Mindent meg kell tapasztalnunk. Nem csak a jót, hanem a romlást, a borzalmat, a szomorúságot is. Ez tesz minket teljessé.