Ugrás a tartalomra
A szerelem tipikus esete a stressznek. Öl, butít, és nyomorba dönt. (...) Nem a nőkről van szó, a szerelemről. A szerelem eltávolítja az embert a társadalomtól. Keresi a magányt, a csöndet, álmodozó lesz, lazulnak a reflexei, ímmel-ámmal eszik, alszik, dolgozik. Aztán jön a tragikus vég, a házasság.
Kapcsolódó idézetek
-
Maga azt hiszi, a szerelem álmatlanságból, szívdobogásból és remegésből áll? Hát nem. (...) Amikor a legnagyobb tömegben egyedül kezd lenni az ember, ha meg egyedül van, unja és utálja magát... és egyszerre maga mellett akar valakit, aki egészen az övé, úgy, mint a haja vagy a körme...
Palotai Boris
-
A szerelem (...) öl, butít, végül nyomorba dönt, de legjobb esetben is tartásdíj lesz a vége.
-
A szerelem nem "normális" állapot. Amennyiben a józan, hétköznapi, egoista életünket annak tekintjük. Veszélyes is. Szeretetbe még nemigen haltak bele - de szerelembe sokan. A szerelemben ébredünk rá, hogy szét vagyunk tépve. Hiányzik belőlünk a másik.
Müller Péter
-
A szerelem (...) helyet csinál magának. Vagy szétveri az életet, vagy, ha elmúlik, olyan tüskét hagy a lélekben, amit az ember utána sokáig hordoz, mint a szerelemre való képtelenség élményét.
-
A szerelem a függőségek legveszélyesebb fajtája. Szerintem legalábbis. Az embert teljesen kifordítja önmagából. Egyszer a pokolban érezzük magunkat, másszor pedig mintha a vízen járnánk. Lefegyverez, alkalmatlanná tesz minket bármi másra.
Jodi Lynn Picoult
-
A szerelem súlyos csapás, mert a szabad ember rabbá válik miatta. Miként a nyíltól talált madár lehull a vadász lába elé, akképpen a szerelem nyilától talált embernek sincs már ereje, hogy elfusson az imádott lábacskák elől... A szerelem nyomorékká teszen, mert aki beleesett, szerelmesén kívül mit sem lát a világból... A szerelem szomorúság, mert ugyan mikor hull több könny, ugyan mikor sóhajtoznak többet az emberi keblek? Aki szeret, az már nem gondol sem a szép ruhákra, sem a táncra, sem vadászatra, sem a kockára, csak a térdét tulajdon két kezével átölelve epekednék nagy vágyódással, mint aki szívéhez igen közelálló szerettét veszítette el... A szerelem betegség, mert aki benne leledzik, akárha nyavalyába esnék, elhalványul az arca, beesik a szeme, remeg a keze, lesoványodnak az ujjai, és a halálra gondol, avagy tébolyultan, felborzolt hajzattal jár, a holddal beszélget, szívesen írogatja kedvese nevét az homokba, s ha azt a szél elfújja, azt mondja: "Szerencsétlenség"... és máris zokogni kész...
Henryk Sienkiewicz
-
A család megöli a szerelmet. A szerelem: rácsodálkozás, és ha megszokás lesz belőle, már vége is.
Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko
-
A szerelem megbetegít, kísérti az álmainkat, tönkreteszi a napjainkat. A szerelem több embert ölt meg, mint bármilyen betegség.
-
Sokak szerint szerelemből házasodni nem szabad, szinte magában hordozza a bukást. De miért? (...) Aki szerelemből házasodik, az sokszor egy illúzióba szeret bele. A boldogság illúziójába. Ha elmúlik az illúzió, elmúlik a szerelem is, éppen az, ami összetartott mindent. Nem azt mondom, hogy nem létezik szerelem és boldogság, csak azt, hogy ez önmagában még nem elegendő.
-
A szerelem betegség, amely az ember szemén át hatol az elméjébe, eltompítja az érzékeit, a gondolkodását és csak arra az egyre lesz fogékony. Belebetegszik a teste és a lelke, álmatlanságtól szenved, mélabú emészti, szervezetében teljesen felborul az egyensúly, szívbántalmak gyötrik és közönséges testi fájdalom - míg végül meg nem hal.
Rebecca Gablé