A szerelem (...) helyet csinál magának. Vagy szétveri az életet, vagy, ha elmúlik, olyan tüskét hagy a lélekben, amit az ember utána sokáig hordoz, mint a szerelemre való képtelenség élményét.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerelem erőt ad, majd megfelezi. Egymás nélkül nem létezhetünk. (...) Ha elvesztem őt, mert elszakítják tőlem, megölik vagy elhagy, vele vész az erőm. Lényemnek azt a felét kell nélkülöznöm, amely nélkül üressé válik az is, ami megmaradt. Vavyan Fable
2. Nincsenek fogalmaink arra, hogyan tudja a szerelem a szívet újra és újra összetörni, majd megragasztani. Ebben a pillanatban csak azt tudtam, milyen az, ha a szerelem szétfeszít, megöl, romjaimba dönt, és ha fojtogató erővel taszít a mélybe, vagy ha egyszerûen szétzúz... ha, mint a sav, szétmar... ha mar. Papp Csilla
3. Mi a szerelem? Semmi sincs a világon, sem ember, sem ördög, sem semmi, amire annyi gyanakvással tekintenék, mint a szerelemre, mert az minden másnál jobban beleveszi magát a lélekbe. Nincs semmi, ami annyira hatalmába tudná keríteni, annyira le tudná nyûgözni a szívet, mint a szerelem. Amiért is, ha nincs mit szembeszegezned vele, a szerelem teljességgel a vesztébe kergeti a lelkedet. (...) Mert ha nincs kellőképp fölvértezve, és túl heves a fogadtatása, akkor a lelket átható szeretet is vagy elbukik előbb-utóbb, vagy összevissza kezd hatni. Ó, a szeretet sokféle, közeledtekor a lélek előbb ellágyul, majd megbetegszik. Umberto Eco
4. A szerelem szenvedés. Hogy elkerüljük a szenvedést, nem szabad szeretnünk. De akkor attól szenvedünk, hogy nem szeretünk. Woody Allen
5. A szerelem (...) csak az önfeledtség rövid pillanata, rövid mámor, amelynek gyönyörûségére némi szomorúsággal emlékszik vissza az ember, mintha mély bánatot élt volna át. Joseph Conrad
6. A szerelmet vagy érezzük, vagy nem, és nincs az az erő, ami ki tudná kényszeríteni. Színlelhetjük, hogy szeretünk. Megszokhatjuk a másikat. Egész életünket leélhetjük valakivel kölcsönös megértésben, barátságban, cinkosságban, családot alapíthatunk, (...) és mégis úgy érezzük, hogy van valami szánalmas üresség az egészben: valami fontos hiányzik. Paulo Coelho
7. A szerelem jön és megy, és az ember előtte se ismeri ki magát, meg utána se ismeri ki magát, és legfőképp akkor nem ismeri ki magát, amikor itt van. Robert Seethaler
8. Az emberi élet túl hosszú a szerelemhez. (...) Az egyiknek mindig túl sokáig tart. A másik pedig hoppon marad, azután csak ül, és bámul maga elé. Úgy bámul, mint aki meghibbant. Erich Maria Remarque
9. A szerelem (...) nem az a szárnyakat adó, felemelő gyönyörûség, nem az a megnyugtató, melengető biztonság. A szerelem nem más, mint állandó készenléti állapot, torokszorító, szívdobogtató fürkészés és gyötrelmes találgatás.
10. A szerelem éppolyan zavaros, mint maga az élet. Olyan fordulatokat vehet, amelyeket az emberek nem láthatnak előre és nem is érthetnek meg, és amelyek csak végeláthatatlan megbánást hagynak maguk után. Nicholas Sparks