A szerelem volt ősanyja (...) az emberiségnek; mindennek, a mi az ember lényében nagy és nemes: bálványa a fügefalevél-korszaknak, bálványa ma is mindennek, mindenkinek; talán egykoru a tengerek vizével s régibb a folyó-ágak képződésénél.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerelem, mint az emberi élet egyik legszebb élménye, bármikor, bármely életkorban széppé varázsolja a mindennapokat. Örök energiaforrás, mint a Földnek a Nap, a léleknek a szerelem ad sokszor életerőt.
2. A szerelem a lélek selyme, a szív bársonyvirága, melynek magvát minden szívben elültette a teremtés, de amely csak minden ezredik szívében érik meg igazán pompázó virággá. Rabindranath Tagore
3. A szerelem nem csak múló, változó és esélyektől függő vonzalom, hanem emberi lélek éltető tüze, egész életünket átszelő villáma, ösztönző és nevelő árama, egyik legszebb megnyilvánulása.
4. Minden érzésünknek anyja a szerelem, Ez olly nagy oltalom, melly nagy veszedelem. Bessenyei György
5. Az elmúlt szerelmek az emberi élet fájának évgyûrûi. Szász Zoltán
6. A szenvedély az ember társadalmi életének az alapköve, és jóformán minden valaha élt ember ismeri a szerelem mámorát és kétségbeesését. (...) Ha az emberek jobban értenék ennek a forgószélnek a természetét, könnyebben rátalálhatnának és fenn is tarthatnák életük folyamán a szenvedély csodáját. Helen Fisher
7. Mindjobban egymásnak éltek, egymásért rajongva. A szív teleszívódik szerelemmel, mint isteni balzsammal, mely megőrzi üdeségét. Innen van az élet hajnalával kezdődő szerelmek megzavarhatatlan jelene s a hosszúra nyúló nagy szerelmek örök frissessége. Ez a szerelem bebalzsamozása. Victor Hugo
8. A szerelem voltaképpen egy meghatározhatatlan, éteri és érzékelhetetlen vágy a gyermekkorhoz és az anyai gyöngédséghez való visszatérésre, és abból a hiú reményből táplálkozik, hogy ezt az eltûnt boldogságot elő lehet halászni a lét kezdeteiből. Jose Rodrigues dos Santos
9. A szerelem az emberi nem magasztos vigasztalója, a világ fennkölt megtartója, érzékeny lelkek öröme, igen, a gyenge szerelem. Voltaire
10. A szerelem szent, és aki a szerelemért szenved, azt az istenek felragadják magukhoz az égbe, hogy meggyógyítsák fájdalmát. A világ a szerelem himnusza. A nap szerelmes tüzéből lódult ki a föld, belőle fakadtak a hegyek, a folyók. A szerelem fakasztja a rügyet, szökkenti virágba a bimbót, a szellő a vágy szárnyán dagad viharrá, és a szerelmes patak lerohan a hegyről, hogy édes vizével végigcsókolja a távoli tenger keserû sós hullámát. A szerelem az élet és a halál. Rabindranath Tagore