A szeretet bizonyítéka a szeretettben van, nem abban, aki szeret. Hogyha én úgy szeretlek téged, hogy én akarlak szeretni, az teher lehet neked. Azért mondom, hogy meg kell ismerni, akit szeretek, mert úgy kell szeretnem, ahogy a másik akarja, hogy szeressem. Különben én mondhatom, hogy szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, miközben te titokban arra vágysz, hogy meghaljak.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha azt mondom valakinek, hogy szeretlek, szeretlek, szeretlek, és ő őszintén megvizsgálja az életét, de azt találja, hogy rosszabb lett, mióta vele vagyok, akkor én nem szeretem őt. Függetlenül attól, hogy mit mondok. Tehát a szeretet bizonyítéka a szeretetben van, nem a szeretőben. Feldmár András
2. A szeretet a szeretőnek a vágya arra, hogy a másik életét könnyebbé és gazdagabbá tegye, olyan módon, ahogy a másik óhajtja. Nem ahogy én. Ha téged szeretlek, úgy kell szeretni téged, ahogy te akarod azt, nem ahogy én. Feldmár András
3. Érzem, hogy szeretlek! Te nem érzed? Lehet, hogy csak én érzem, és te nem érzed, hogy igenis szeretlek? Én belegebedek, a szívem hevesebben ver, s te kíméletlenül faggatsz? Hát van őszintébb jele a szeretetnek, mint hogy valaki érzi, hogy szeret?! Müller Péter
4. Ha én valakit szeretek, akkor biztos, hogy nem fogom őt megszégyeníteni. Mert a szeretet egyik alapvetése az, hogy tudnálak bántani, de nem foglak. Ez a minimum ahhoz, hogy én azt mondhassam, hogy szeretlek. Mert ha azt mondanám, hogy nem tudnálak bántani, az hazugság. Vagy én akkor egy hatalom nélküli senki vagyok. Tehát hogyha azért nem bántlak, mert nem tudlak bántani, az nem jelenti azt, hogy szeretlek. De ha tudnálak bántani, és elhatároztam, hogy nem foglak soha, akkor szeretlek. Ha én azt ismételgetem, hogy én szeretlek, szeretlek, szeretlek, és közben bántlak, akkor mégsem szeretlek. És hogyha megszégyenítelek, akkor sem. Akkor bántlak. A bántás szerintem nem lehet szeretet. Az én szókincsemben az egy bántás. Feldmár András
5. Sokféleképpen lehet valakit szeretni. Néha annyira akarunk szeretni, hogy nem vagyunk válogatósak abban, kit szeretünk. Máskor meg a szerelmünket olyan tiszta és nemes alakká magasztosítjuk, hogy nincs az a szegény emberi lény, aki az elképzelésünknek megfelelne. De a szerelem a szeretet egy formája. Legtöbbször valami felismerés, alkalom arra, hogy azt mondhassuk: "van benned valami, amit szeretek".
6. Nem kell szeretni. Az nem akarat kérdése. Az egy olyan csoda. Ha azt érzem, hogy valakit szeretek, akkor az egy csoda. És ezt észre kell venni. Nem azt mondom, hogy szeressétek egymást, hanem akkor, amikor úgy éreztek, ismerjétek azt fel. De nem kell! Van olyan ember, akivel ez a csoda soha nem történik meg az életében. Feldmár András
7. Hogy valamit szerethess, ismerned, értened kell. Hogy szeresselek, ismernem kell téged, érdeklődnöm kell, kutatnom kell, ki vagy, fogékonynak kell lennem minden hangulatodra, változásodra, s ki kell lépnem saját törekvéseim, céljaim, vágyaim zárlatából. És megismerve téged elkezdem felfedezni saját magam. Nélküled nem léteznék; és ha nem értem meg ezt a kapcsolatot közted és köztem, hogyan létezhetne szeretet? Jiddu Krishnamurti
8. Minél jobban szeretek valakit, annál jobban megszenvedem. Nincs szeretet szenvedés nélkül, és csak az tud igazán szenvedni, aki szeret. Gyökössy Endre
9. Ahhoz, hogy szeressek valakit, el kell fogadnom magamat, és nem engedhetem, hogy a másik személy határozza meg, ki vagyok. Ha valaki ennek ellenére szeretni tud, az egy jó kezdet. Hayley Williams
10. Tényleg azt hiszed, hogy birtokolnom kell téged ahhoz, hogy szerethesselek? Vagy azt hiszed, elveszíthetlek, ha holnaptól nem szeretsz? A szerelem nem attól él, hogy viszonozzák, mint ahogy a szeretet sem. (...) Ettől én még ugyanúgy foglak szeretni, mert az érzéseim alapja nem a te hajlandóságodból táplálkozik, hanem magából a szeretetből és a felismerésből. Weaver Andrea