A színész a saját vállán hordja a színház minden próbálkozását, újítását - legyen az új darabszerkezet, a színpadtér változása, akár a világítás elveinek vagy egyszerûen a terem méreteinek változása. Jól vagy rosszul csinálja ezt, de mindenképpen ő az a gyújtópont, amelyet nem kerülhet el egyetlen fénysugár sem a színpadon.

Kapcsolódó idézetek

1. A színész számára az élet nem egyszerûen a megfigyelés tárgya, amelyet aztán a technika segítségével többé-kevésbé tehetségesen újjáéleszt a színpadon. Az élet belenő a színész technikájába, formálja emberi tulajdonságait.
2. A színház akkor jó, ha mindig az egzisztenciája forog kockán. Ha valamennyi tagja, a portás, a sminkmester vagy a takarítónő is vásárra viszi a bőrét. A színészet háló nélküli artistamutatvány. Darvas Iván
3. A színész egész személyiségét és az idegrendszerét is a színpad szolgálatába állítja. Sándor Erzsi
4. Valamennyi mûvészet közül a színház reagál a leggyorsabban a környező életre. A színész minden este, amikor elmegy a színházba, mindazt magával viszi, ami az illető napot éltette.
5. A színház fura mûfaj, itt nincsenek független vagy állandó értékek: mindig másokkal együtt érvényes az, amit én éppen csinálok. Nélkülük nem megy. Örökösen változó, kiszámíthatatlan, mindig van benne izgalom. Attól még, hogy én ma jó voltam a színpadon, nem jelenti azt, hogy holnap is az leszek... az is csak pillanatokra érvényes, ha azt érzem, igazán remekül összejött egy-egy előadás, a többiekkel és a közönséggel is mûködött a láthatatlan kémia. Lovas Rozi
6. Mindig a közönségen múlik, hogy milyen az előadás. Nem a színész privát körülményei határozzák meg, teljesen független attól, hogy neki aznap milyen problémái vannak a magánéletében. Az a tény, hogy belép egy olyan erőtérbe, ahol ő van egyedül, és ötszáz ember figyelme egyszerre csak rá irányul, ez egy olyan erős elektromos erőteret hoz létre, ami elsöpör minden nyomasztó problémát. Darvas Iván
7. A színpadon a közönség (...) ott él (...) velem, velünk a darabban. A színésznek pedig az a kötelessége, hogy a rá kiosztott szerepet, jól vagy rosszul, sértődötten vagy boldogan, de eljátssza, legjobb tudása szerint. "Dobni" a szerepet, vagy unatkozni a színpadon - szerintem fegyelmi bíróság elé tartozik. A közönséget nem szabad dezilluzionálni. Balázs Samu
8. A színész egyik nap tündér lehet, a másik nap gonosztevő. Egy estére az egész világ ura lehet, a következő este pedig egyszerû szolga. A színpadon mindig a saját életünkből indulunk ki, abból építkezünk, ugyanakkor felszabadító, hogy elrejtőzhetünk egy szerep mögé. De minden szerep igazságát meg kell találni a hiteles játékhoz. Halász Judit
9. Egy kis szerep megnőhet a színpadon (mint ahogy egy látszólag nagy szerep is összemehet...); a színházban bármi megtörténhet.
10. Ha nem a tévében vagy egy filmben áll színpadra, a színésznek nincs lehetősége megállni, és újra előadni az elrontott sort vagy jelenetet, nincs biztonsági háló. A színházi előadás ettől lesz igazán izgalmas.