A szívem azt súgja: akarom! Az eszem azt kiáltja: nem lehet! Végül az ész megadja magát, és a képzelet szárnyra kel.

Kapcsolódó idézetek

1. Az eszem azt súgja, mit súgja, őrjöngve követeli: - Menekülj, mert pórul jársz megint! De a szívem! A szívem, az hajthatatlan.
2. Az érzelem sokszor látszólag az ész útjába áll és nem engedi teljes uralmát. Az érzelmek azonban végeredményben szintén az észtől függnek. Ágoston Péter (politikus)
3. Sok gondolat van az ember fejében, de nem mindent tud a szerepein keresztül kifejezni. Egyszer csak jön valami, és mindenképpen meg akarja valósítani. Békés Itala
4. A szívem és az eszem nem választhatók el egymástól. Nem szakíthatom ketté magam, hogy a szívemet követhessem az eszem rosszallása mellett. Akármibe kerül nekem ez a döntés, teljes emberként vállalom a következményeit. Philippa Gregory
5. Az ész egy zsarnok, szívedbe lát, tûrnöd kell hát a logikád szavát. Szíved már unja, lázadna már, nem várja tovább a megváltó csodát!
6. Az ész figyelmeztet arra, hogy mit kell elkerülnünk, de a szív mondja meg azt, hogy mit kell cselekednünk. Joseph Joubert
7. A szív és az ész keresik egymást, az értelem és indulat harcolnak egymással.
8. Néhanapján kerülhetsz olyan helyzetbe, amikor nem egészen világos, mi a jó és mi a rossz. A szíved azt diktálja, hogy tegyél meg valamit, az eszed meg azt mondja, hogy épp az ellenkezőjét kell megtenned. Mérlegre kell tenned a két oldalt, majd legjobb belátásod szerint kell cselekedned.
9. "Ezt tettem" - mondja az emlékezetem. Ezt nem tehettem - mondja a büszkeségem, és kérlelhetetlen marad. Végül - az emlékezet enged. Friedrich Nietzsche
10. Van (...) íve az érzéseknek, mire tudatosodik, mire felszínre tör, mire engedélyt kap általad, és cselekvéssé tudod alakítani: elég volt, szívem, elmegyek. Hányszor mondod ki fejben, mire egyszer tényleg hangos lesz, és még onnan is hányszor, mire megcselekszed. Tisza Kata