Ugrás a tartalomra
A szövegeket azért írják, hogy később valaki elolvassa. Egyfajta időkapszulák, beszélgetések a leszármazottakkal.
Kapcsolódó idézetek
-
A múltról való írás egy módja annak, hogy újraéljük, egy módja, hogy újra kihajtogatva lássuk. Papírdarabokra helyezzük az emlékeket, hogy tudjuk, mindig is létezni fognak.
Nathan Filer
-
Az ember még a régi szövegekre is a saját korát, problémáját, személyiségét "olvassa rá". Többek között ezért érdemes foglalkozni az irodalommal.
-
Az, mit ma megtanultunk,
jobban köt össze másnap.
S mire való a múltunk?
Hogy elmondjuk egymásnak.
Faludy György
-
Az írásnak az egyik lényege, hogy az idővel hogy bánik a szerző, és hogy bánik az idővel az olvasó, és vele hogy bánik az idő. Ha író akarsz lenni, akkor erről valahogy tanulni kell, anélkül, hogy tudnád, hogy erről tanulsz.
Dragomán György
-
Az írásos kultúrákban az emlékezés a múlt tudatosulása. Az átélt események, történések egy részét leírják, időpontokhoz kötik, majd ezek egy része később igazodási ponttá válik. Így születik a történelem.
-
Az írás ilyen: segít szavakba önteni a gondolatainkat, vagy akár megbirkózni a nehézségekkel.
Kollár Betti
-
A múlt azért létezik, hogy emlékeztesse a jelent, lehet ez máshogy is. A múlt a jövőért marad fent.
-
Amikor elmesélünk valamit, saját törvényeink szerint tesszük, de úgy, hogy nyitva hagyunk egy ajtót. Változatot írunk, de sosem véglegeset. És talán reméljük, hogy valaki majd meghallja a csöndeket, és folytatódhat a történet.
Jeanette Winterson
-
A történeteket nagyon régóta olyan eszköznek tekintik, amelyek segítenek értelmezni a világot. Lehetőséget adnak arra, hogy külső szemlélőként tapasztaljunk meg dolgokat, és különböző perspektívákat alakítsunk ki. Emellett segítenek az információk megőrzésében is, mivel megmaradnak az emlékezetben, könnyen felidézhetők.
-
Az emlékek olyasvalamik, amiket néha szétszedünk és újra összerakunk. Töredékek, amiket azért hozunk létre, hogy megalkossuk belőle a múltat, vagy amiről azt hisszük vagy reméljük, hogy igaz.
Harlan Coben