A szülők jelentik egy ember életében a létező legnagyobb rejtélyt. Az ő szerepük az első igazi misztérium, amivel találkozunk ebben a kiismerhetetlen világban. Látjuk őket mindennap, ahogy munkába mennek. Lefestik a kerítést. Majd, ha végeztek, kezdik elölről. De kik is ők valójában? Miért kell lefesteniük újra és újra azt a nyamvadt kerítést? Egy dolog biztos: a valódi okot nem kötik az orrunkra.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyermek általában a szülők, a nagycsalád tükörképe, kicsinyített mása. Felnőve, ha nem tetszik, amit a tükörben látunk, örökre hátat fordítunk neki, vagy bezúzzuk, a tükör összetört cserepei leszünk.
2. Szülőnek lenni a világ legnehezebb feladata. A legkisebb hiba is végzetes következményekkel járhat. Nincs kézikönyv, a tanácsok nem elegendők. Vannak, akiknek természetesen jön a dolog. A személyiség frissítése, az agy formattálása, az új beállítás: szülő. Mattias Edvardsson
3. Az egyik legigazságtalanabb lecke az életben, hogy a szüleink is emberek. Szeretnénk azt hinni, hogy istenek vagy démonok, mert akkor mi hősök lennénk, de áh, hagyjuk már ezt! Bénák vagyunk.
4. Az ember fiatal korában állandóan kénytelen szembesülni a számtalan hasonlósággal, ami közte és az apja között van - a tulajdonságaival, amik ugyanúgy megvannak benne is. Szembe kell nézni velük, meg kell próbálni megérteni és amennyire lehet, helyükre tenni őket. Mindannak, aki vagy, ötven százaléka megvan az anyádban, a másik ötven pedig az apádban, te magad teljes egészében benne vagy kettőjükben - minden tulajdonságoddal együtt. És láthatod, ők mire mentek velük. Ezért nagyon fontos, hogy alaposan megismerd a szüleidet. E nélkül, azt hiszem, én se tudtam volna tisztába jönni magammal. Heath Ledger
5. Egy felnőtt már sok mindent nem tud a gyerekkoráról, másrészről viszont sokkal több mindent megért belőle. Egyes történetek elkopnak, de számos összefüggés, körülmény csak később válik láthatóvá, érthetővé. Néha egészen kegyetlen módon kell újrateremteni a szülők, rokonok, barátok alakját, belátva, hogy az akkori tetteikre nincs feloldozás, vagy ellenkezőleg: meg lehet, meg kell nekik bocsátani. Minden úgy volt, ahogy volt, csak egy kicsit másképpen - és ez az önképet is felboríthatja.
6. Vajon a gyerekek megismerhetik-e egyáltalán a szüleiket? Úgy igazán, a legbensőbb énjüket is? Hisz valójában csak egy kis darabkát, csak egy kis részletet látnak belőlük. Nem tudhatják, hogy milyenek voltak a szüleik gyerekként, hogy miről álmodoztak tinédzser korukban. Még akkor sem, ha a szüleik meséltek nekik erről, mert ezeket a történeteket mindig befolyásolja az a tény, hogy maguk a szülők mesélik el őket a gyerekeiknek. Salla Simukka
7. Sokszor külön akarjuk szemlélni az anyaságot és az apaságot, az egyes személy életét, pedig az ember társadalomban él, és azon belül családban. A szülők is együtt szülők igazán. Erdő Péter
8. A szülők azért játszanak jelentős szerepet a párkapcsolatokról kialakult illúziók fenntartásában, mert nem merik megmutatni a gyerekeiknek, hogy ők is emberből vannak. Nem merik megmutatni a hiányosságaikat. Csernus Imre
9. Milyenek a szülők? Bizonyos mértékig kivétel nélkül elfogultak, gyermekeik oldaláról látják a világot, (...) saját magukat próbálják meghosszabbítani gyermekük által, hogy amikor már jobbára pontot tettek életük végére, nyugodt szívvel elmondhassák: az én vérem igenis tovább folytatódik. Ez pedig nemhogy kizárná, hanem egyenesen magába foglalja az önzést...
10. A szüleink (...) aggódtak helyettünk, és ők vállalták értünk a nehéz dolgokat, hogy mi gyerekek maradhassunk. Mindig kinevettük, unalmasnak meg értelmetlennek tartottuk a felnőtteket, pedig megvédtek bennünket, biztonságossá tették számunkra a világot, hogy játszhassunk benne. Nem akarok felnőtt lenni. Charlie Higson