A távolság és az újdonság a kreativitás katalizátorai. Ha valahonnan hazamegyünk, a megszokott környezet fogad, de bennünk már megváltozott valami, ami minden másra hatással van.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberekben él a vágy, hogy bejárják a földet. Mászunk, járunk, aztán futunk, mindezt azért, hogy egyre messzebb kerüljünk attól a helytől, ahonnan jöttünk: otthonról. Tapasztalatból tudom, milyen csodálatos érzés, amikor megváltozik a környezetünk, és most azt is tudom, hogy otthon maradni, hagyni másokat elmenni, maga is egy fantasztikus utazás. Mert amikor elengedünk valamit, helyet teremtünk valami egészen másnak (...), valaminek, amit nem vártunk (...), valaminek, amitől az otthonunk váratlan kalandnak tûnik, utazásnak, ahol minden sarkon új kincsek várnak, ahol a világ a teljes bonyolultságában eljön a lakásunkba, mert a végén az erő nem csak azokkal van, akik elmennek, de benne van abban is, amit maguk után hagynak.
2. Változunk, hiszen a környezetünk is változik. A régihez való ragaszkodás visszatart a fejlődéstől.
3. A kreativitás megjelenése a környezeten múlik. (...) Amilyen mértékben elfogadja, esetleg el is várja a szokásostól eltérő megközelítéseket, újszerû megoldásokat a környezet, olyan mértékben fognak azok megjelenni. Gyarmathy Éva
4. Úgy tud az ember kreatívan dolgozni, ha kicsit kiszakad a megszokott környezetéből. Kocsis Tibor
5. A kreativitás sem más, mint új összefüggések létesítése a külvilágból érkező információk alapján. Ezek az új gondolatok képezik a mûvészet, a tudomány és a technika új vívmányainak alapját. Dick Swaab
6. A távolság segít másként látni a dolgokat.
7. Amikor az ember távol kerül a megszokott világától, hajlamos kalandorként viselkedni, hiszen ilyenkor a szokásos gátakat és előítéleteket is maga mögött hagyja egy időre. Paulo Coelho
8. Az utazás távolságot teremt, és kibillent a közvetlenség biztonságot ígérő közelségéből. Kérdéseket vet fel, és kétségeket ébreszt nem csak a látottakkal, hanem saját látásmódunkkal, önnönmagunkkal szemben is. Lehetőséget ad a rácsodálkozásra, az elemi felismerésekre, a világ csodáján érzett ámulatra.
9. Bármi táplálhatja a kreativitást, a szüleinkhez való viszonyunk, a fájdalom, egy mozdulat, egy olvasmány, egy film, de a belső erőhöz mindenekelőtt saját magunkkal kell megbarátkoznunk.
10. Az emberek állandóan valami boldogságot, valami érdekeset várnak, valamilyen örömről, eseményről ábrándoznak. Ezért vonzó az utazás is. Azután a szabadság, a távolság... az újszerûség, amely mindig ünnepi, fokozza az életörömöt, márpedig mind erre vágyunk, ezt keressük, minden erős érzésben. Ivan Alekszejevics Bunyin