A teremtés nem ismeri a konfekciót. A különbözőségekben pulzál a világ érdekessége, az eltéréseink adnak szépséget és színt a létezésünkhöz. Akkor meg miért gondolja az emberek többsége, hogy tök egyformának kéne lennünk, és a másféleség furaság? Mert nem tudunk egymásról eleget, és rendszerint nem is akarunk. Pedig furának lenni érdekes, egyformának lenni unalmas.

Kapcsolódó idézetek

1. Meggyőződésem, hogy valójában boldognak kellene lennünk, hiszen annyi csodálatos dolog van a világon: fák, madarak, virágok, emberi arcok. Nincs köztük két egyforma, ráadásul mindegyik szüntelenül változik. Hogy is unatkozhatnánk? Nem volt még két egyforma naplemente a világon. Vagy nézzük meg társaink arcát: mind különböző. Mindenkinek megvan a maga szépsége. Leo Buscaglia
2. Mindenki furcsa valamiben. Örülünk kellene az egyéniségünknek, nem pedig szégyellnünk vagy szégyenkeznünk miatta. Johnny Depp
3. Talán azt akarjuk, hogy az egész univerzum olyan emberekből álljon, akik mind teljesen egyformák? Milyen rohadt unalmas lenne már az? Azt szokták mondani, hogy szeretet nélkül nincs értelme az életnek. Ez talán igaz, de a szeretet lényege, hogy a különböző emberek hatnak egymásra. Hogy összetalálkoznak a legkülönbözőbb személyiségek. Hogy szembekerülünk a másikkal, kihívást jelentünk egymásnak, kapunk és adunk hideget-meleget. Pontosan az ilyen ellentéteken keresztül ismerjük meg igazán a másikat és magunkat. És így szeretünk egymásba. Mert a változatosság egyenesen varázslatos.
4. Emberi lényként mindannyiunkban van valami közös, mégpedig éppen az, hogy különbözőek vagyunk. Ez a sokféleség az, ami az idők során előrevitt minket utunkon, ugyanakkor annak veszélyét is magában rejti, hogy visszatartson bennünket. Pillantsunk körbe, és vegyük észre, mennyi különböző kultúra, tehetség, vélemény és tapasztalat jelenik meg a világunkban. Azután képzeljük el, milyen lenne az élet, ha minden ugyanolyan és egyszínû volna. Próbáljunk meg erőt meríteni a különbségeinkből ahelyett, hogy megítélnénk a másikat. Mungi Ngomane
5. A saját furcsaságainkkal és gyengeségeinkkel - csodalatosan tökéletlen módon - együtt élni eleinte bátorságot igényel, főként, ha gyerek- és serdülőkorunkban nem bátorítottak minket erre. De a személyes furcsaságaink megélése nem egyenlő rögtön a magányossággal - és fordítva: akit állítólag mindenki kedvel, az nem jelenti azt, hogy boldog is. Aki búcsút tud mondani a szeretet és az elismerés vágyának, az addig ismeretlen szabadságot fog érezni.
6. A furaság egy relatív dolog. Mások megítélése. Véleménye. Ítélete. Ez alapján csak akkor lehet valaki fura, ha valaki más annak látja. És akkor is csak annak a valaki másnak a szemében. Amikor azt mondják, hogy fura vagy, az csak egy vélemény, nem egy tény, nem egy rád érvényes tulajdonság. És mások véleménye az övék. Nem a tiéd! Vámos Robi
7. Nem gondolod, hogy a hasonlóságnál sokkalta fontosabb a kíváncsiság? Ha nem vagyunk egyformák, akkor megvan az a csodás lehetőségünk, hogy bevezethetjük a másikat a saját világunkba, hogy beavathatjuk mindabba, amit szeretünk, amiért lelkesedünk. Richard Bach
8. Fura, vagy nem fura? Nem kell senkit sehová sorolni. Ezt mindenki maga dönti el. Érzi. Ha nem érzi magát furának, lehet, hogy más annak látja. Csak lazán. Furának lenni nem kiváltság - és nem ciki nem furának lenni. Csak önmagunk legyünk, ennyi a lényeg. Vámos Robi
9. Egyetlen szeszélyt sem lehet furcsának minősíteni, kedvesem; mindegyik a természettől fogva való, és az ember teremtésekor abban lelte kedvét, hogy éppoly különbözőnek alkossa meg az emberi hajlamokat, mint az arcokat, nincs hát miért ámulnunk inkább azon, milyen sokfélék a gusztusok, mint azon, milyen sokfélék vonásaink. Donatien Alphonse Francois de Sade
10. Milyen fura az élet, nem? Vakítóan fényesnek és abszolútnak látunk valamit, készen állnánk mindent eldobni, csak hogy a mienk lehessen, aztán eltelik egy kis idő, vagy más szögből vizsgáljuk meg, és lám, megdöbbentően fakó. Nem értjük, mit is láttunk benne korábban. Murakami Haruki