A természettudós mindig bizonytalanságban él. Tudja, hogy minden megállapítás értéke véges. Tudja, hogy meghal, aki hinni kezd a saját tételeiben.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor a tudós nem ismeri a választ a kérdésére, akkor tudatlan. Ha már megsejti, hogy mi lehet az eredmény, olyankor bizonytalan. És amikor már teljesen, sőt fenemód biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor is van benne némi kétely. Richard Feynman
2. Előbb-utóbb minden természettudós beleütközik abba a problémába, hogy a kor tudományos színvonalán egy-egy kérdés megválaszolása lehetetlen. A kutató kénytelen a hit eszközéhez nyúlni, hogy továbbléphessen. Így válik a hit a természettudományos gondolkodásnak is valamilyen értelemben részévé. Vizi Elek Szilveszter
3. Tudományunk (...) arra tanít, hogy minden élő szervezet végérvényesen hal meg. A természet túlságosan féltékeny és szûkmarkú szerető, semhogy elengedné kedvenceit egy másik világba, ahol ő maga nincsen s ahol az ő törvényei nem érvényesek. Leonyid Leonov
4. Valahányszor egy beteg meghal, az orvos azzal szembesül, hogy véges a természet ereje feletti befolyása, s ez mindig is így lesz. A természet végül mindannyiszor győzedelmeskedik, s ennek így is kell lennie, ha fajunk fenn akar maradni.
5. Amit ma tudományos ismeretnek nevezünk, az különböző fokú bizonytalansággal terhelt állítások halmaza. Ezek némelyike teljesen bizonytalan, némelyike csaknem biztos, de egyik sem abszolút biztos. A tudósok ezt már megszokták. (...) Némely ember azt mondja: "Hogy tud élni tudás nélkül?" Nem tudom, hogy ezzel mire céloz. Én mindig tudás nélkül élek. Ez könnyû. Azt szeretném tudni, hogy ő hogyan jut a tudáshoz. Richard Feynman
6. A tudomány mindent megkérdőjelez, saját magát is, és állandóan újra ellenőrzi a saját eredményeit. Lovász László
7. Egy tudós soha nem biztos. Ezt mindannyian tudjuk. Tudjuk, hogy valamennyi állításunk csak közelítő állítás, amelyeknek bizonyossága különböző fokú. Ha állítunk valamit, akkor nem az a kérdés, hogy igaz-e vagy hamis, hanem az, hogy mi a valószínûsége annak, hogy az állítás igaz vagy hamis. Richard Feynman
8. Egyes dolgokat sohasem "ismerhetünk" meg biztosan és teljes pontossággal. Tudásunk nagy része mindig bizonytalanságnak lesz alárendelve. Csak valószínûségeket ismerhetünk meg. Richard Feynman
9. Az életben minden előreláthatatlan, ezt az egyet kivéve. Az ember bizonyos lehet a saját halálában. Robert Merle
10. A tudósnak egy csomó tapasztalata van a tudatlansággal, a kétellyel és a bizonytalansággal kapcsolatban, és azt hiszem, hogy ennek a tapasztalatnak igen nagy jelentősége van. Amikor egy tudós nem találja meg a problémával kapcsolatos feleletet, akkor tudatlan. Ha némi sejtése van arról, hogy mi lesz az eredmény, akkor bizonytalan. És ha állatian biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor még némi kételye marad. Kiemelkedő fontosságúnak találtuk, hogy a haladás érdekében el kell ismernünk a tudatlanságot, és helyet kell hagynunk a kétely számára is. A tudományos ismeret olyan állítások halmaza, amelyeknek bizonyossága különböző fokú - némelyek nagyon bizonytalanok, mások közelítőleg biztosak, és egy sem abszolút biztos. Richard Feynman