A tisztálkodás növeli az ember akaraterejét. Az akaratgyenge rab először nem tisztálkodik, később a szemétben turkál halfejért, majd elpusztul.

Kapcsolódó idézetek

1. A rabság így mûködik. Az ember nem megtörik, csak elfárad és belefásul az egészbe, aztán inkább hagyja, hadd cibálják. Idővel majd csak véget ér az egész valahogy.
2. A jóság elbágyaszt, elpuhít, más rabszolgájává tesz, viszont a rosszaság visszaadja önmagának az embert, maga életének, maga sorsának urává. Móricz Zsigmond
3. Minél több döntést hoz meg az ember, annál jobban elfárad, és annál jobban kimerül az akaratereje, aminek hatására kiég, és rosszabb döntéseket fog hozni.
4. Ha bizonyos dolgokról lemondunk, akkor azokat másokkal kell helyettesítenünk. Máskülönben az ember azzal a szándékkal, hogy új életet kezd, kitakarítja a szobát, s mivel nincs már több takarítani való, lefekszik, és elpusztul az unalomtól. Vagy, ami még valószínûbb, visszatér a régi életmódjához.
5. Az ember addig nem is tudja, hogy rabja valaminek, amíg a fejébe nem veszi, hogy többé nem csinálja - és akkor rádöbben, hogy nem az akarata irányítja.
6. A civilizáció elsősorban együttélési szándék. Az ember oly mértékben barbár és mûveletlen, amennyire nincs tekintettel másokra. A barbárság az együttélés megszüntetésére való törekvés. José Ortega y Gasset
7. Ha nem vigyáz az ember, szétesik, hirtelenjében egy darab akarat nélküli hústömeggé válik. Dorthe Nors
8. Az ember gyakran csak azért cselekszik jót, hogy utána büntetlenül tehessen rosszat. Francois de La Rochefoucauld
9. Az ember szabad: de megszûnik az lenni, mihelyt nem hisz szabadságában: és minél több hatalmat tulajdonít a végzetnek, annál többet rabol el saját szabadságából. Gian Giacomo Geronimo Casanova
10. Az ember rabnak születik, életének célja, hogy szabaddá tegye önmagát. Az igazi szabadság: úrrá lenni önmagunk fölött. Herczeg Ferenc