Ugrás a tartalomra
A többségünk nem tudja, hogyan csinálják a bûvészek a mutatványaikat. Gyakran el is képesztenek. Nem értem, hogyan húznak elő nyulakat a kalapjukból, vagy fûrészelnek el úgy egy ládát, hogy a benne lévő hölgynek a haja szála sem görbül. De mindannyian tudjuk, hogy van rá tökéletesen ésszerû magyarázat, amit a bûvész el is mondhatna, ha éppen úgy hozná a kedve, de tökéletesen érthetően, esze ágában sincs. Akkor hát miért gondoljuk igazi csodának, ha egy pontosan ugyanilyen jellegû trükkre a "parajelenség" címkét ragasztja egy televíziós társaság?
Kapcsolódó idézetek
-
Az igazi bûvészek legalább végigcsinálják azokat a mozdulatokat, amelyek azt hivatottak igazolni, hogy semmit nem dugtak el a zakójuk ujjába, és nincsenek drótok az asztal alatt. Ha viszont egy bûvészt "parafenoménként" hirdetnek, még e meglehetősen csekély hátrány alól is mentesül.
Richard Dawkins
-
Sok ilyen mûsort láthattak már. Gondolatolvasókat, mágusokat, bûvészeket. Megdöbbennének, ha tudnák, hogy olykor, nem túl gyakran, de olykor, a valóságot látják. Olcsó trükknek álcázva, nagy gonddal a mutatványok közé rejtve. Mégis kirakatba téve. Mert ha nem lepleznénk a mágiát, az emberek nyilván halálra rémülnének.
-
Nincs rossz trükk, csak rosszul előadott trükk van. A legegyszerûbb bûvészdobozból kivett trükköt is elő lehet úgy adni, mint egy csodát, ha elég jó vagy.
Hajnóczy Soma
-
A bûvészet sokat változott a kalapból kihúzott nyuszik és a félbevágott nők kora óta. Mégis, a legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy mennyi szakértelmet, kreativitást és kemény munkát igényel, mert a bûvészet a mûvészetet elleplező mûvészetről szól.
-
A jó bûvész arról ismerszik meg, hogy képes elterelni közönsége figyelmét, és manipulálni az elvárásaikat. A profi illuzionisták ösztönösen ráéreznek arra, hogy az emberek miként látják a dolgokat, és egy mesterlövész pontosságával célozzák be a másik érzékelését.
-
Minden bûvésztrükk három részből, más szóval mozzanatból áll. Az első rész neve: ígéret. A bûvész mutat egy közönséges tárgyat, egy pakli kártyát, egy madarat, esetleg egy embert. Megmutatja a tárgyat, talán kéri, hogy vizsgálják meg, győződjenek meg róla, hogy valódi, egyszerû, hétköznapi tárgy, de persze többnyire nem az. A második részt úgy hívják: fordulat. A bûvész fogja a közönséges tárgyat, és valami rendkívülit tesz vele. Keressük a titkot, de nem találjuk. De nem is vagyunk igazán kíváncsiak rá, mert nem a valóságot akarjuk, hanem az illúziót. De még nem tapsolunk, mert az nem elég, ha valami eltûnik. Elő is kell kerülnie. Ezért minden bûvésztrükknek van egy harmadik mozzanata is, a legnehezebb. Úgy hívják: jutalom.
-
Azt hiszem, hogy a mûvészek gyakorta nem tudják, mihez is értenek a legjobban, mert túl hiúak, és értelmük valami büszkébb dologra irányul, mint azokra a kis palántáknak látszó valamikre, amelyek újonnan, különösen és szépen, valódi tökéletességben sarjadhatnak az ő talajukon.
Friedrich Nietzsche
-
Nekünk, bûvészeknek az az egyik legnagyobb titkunk, hogy a laikusok el sem tudják képzelni, mi mindent hajlandóak vagyunk azért megtenni, hogy becsapjuk őket.
-
A mûvészet olyan, mint egy nagy kérdőjel. A mûvészetről mindenki azt gondolja, hogy ez egy olyasvalami, amit az iskolában vernek a fejünkbe, pedig ez egyáltalán nem így van. A mûvészet fantázia. Kreativitás. Képzelet. Előadás.
Marilyn Manson
-
A bûvészet mûvészet, és két meghatározó jellemvonással rendelkezik. Megvalósíthatatlannak és lenyûgözőnek kell lennie. Megvalósíthatatlannak, mert különben nem bûvészet. És lenyûgözőnek, mert különben nem mûvészet.
Juan Tamariz