Ugrás a tartalomra
A történetek, akár az emberek, pillangók, tojások, emberi szívek és álmok, szintén törékeny holmik, nem erősebb és tartósabb az anyaguk, mint huszonhat betû és egy marék jel. Vagy elmesélve csupán szavak a levegőben, hangot kapott ötletek.
Kapcsolódó idézetek
-
Csak az ég őrizheti úgy a maga csillagait, ahogy a felnőtt tudja őrizni önmagában azt, amit a gyermekkor ide-oda röpködő, színes pillangói hoznak vissza az egyszer volt évekből. Derûs, és ki tudja, hányszor borús történetek ezek, de igazak mindig, még akkor is, ha nagyon magasba röpíti őket a képzelet. (...) Jaj, de törékenyek, de sérülékenyek ezek a pillangószárnyak, és de hamar színük fakul, ha nem vigyázol féltéssel rájuk!
-
Minden érzés más, minden ember változik,
Van, ami örök, és van, ami csak távozik.
Van, ami szép, olykor megható,
A lélek szava, mi felmutatható.
-
A képzeletbeli sokkal hatalmasabb, mint az anyagi világ. Mert semmi sem lehet jobb annál, ahogy elképzeled. Mert csupán a megfoghatatlan ötletek, elgondolások, hitek, fantáziák elég tartósak. A kövek elporladnak. A fa elkorhad. Az emberek, mint tudjuk, meghalnak. De az olyan törékeny dolgok, mint egy gondolat, egy álom, egy legenda, sohasem múlnak el.
Chuck Palahniuk
-
Az anyag állandóan változik, hogy újabb és újabb történeteknek adhasson testet, a megtörtént történetek viszont öröklétûek. A történet az egyetlen dolog ezen a világon, ami változtathatatlan, megsemmisíthetetlen, ami örök, ami tényleg maradandó. A történetek akkor is megtörténtek egyszer, ha a világ sem lesz majdanán.
Csányi Vilmos
-
Különös dolgok ezek a levelek, borítékba csomagolt sorok, amelyek hol szerelmet ecsetelnek, sóvárgásról sírnak, hol vigasztalnak, hol bátorítanak, csakúgy, mint a kimondott szó... De a papírra vetve valahogy még nagyobb erővel felruházva. Hogy ez az erő abban rejlik-e, hogy a címzett újra és újra elolvashatja a sorokat, ezáltal a legkisebb rezdüléseket is magába szívva, vagy abban, hogy az író sokkal inkább átgondolja a mondandóját, mintha csak élő szóban, hadarva vetné oda, nehéz lenne eldönteni.
-
Az élet olyan törékeny, nem igaz? Évtizednyi remények és álmok és egyetlen pillanat, egyetlen hiba elég, hogy minden szertefoszoljon.
-
Milyen törékeny is a történelem; megragadni vagy hivatkozni rá nincs egyéb eszközünk, csak a nyelv képlékeny agyaga, ennek pedig előbb vagy utóbb mindenki rájön a korlátaira. A képességünk, hogy nevén nevezzük a dolgokat, erősen behatárolt, és ez a korlátozottság még érzékenyebb vagy kegyetlenebb, ha a dolgok, amiket meg akarunk nevezni, örökre eltûnnek a szemünk elől. Ez a múlt: elbeszélés, de olyan elbeszélés, amely egy másik elbeszélés építménye fölé épült, egy igékből és főnevekből összeállított szerkezet, amelyben talán képesek vagyunk megragadni az emberek fájdalmát, halálfélelmét és életvágyát, a lövészárkokban harcolók otthon utáni sóvárgását, az aggodalmat a katonáért, aki elment a flandriai mezőkre, és aki, amikor emlegetjük, talán már meg is halt.
Juan Gabriel Vásquez
-
A történetek eleven lények. Életet lehelnek az otthonainkba, az erdeinkbe. Lüktetnek a vérünkben, az álmainkban.
Nemonte Nenquimo
-
Minden jó történetben rejtőzik néhány titok. (...) Ezek néha szerelemről, családról vagy gyilkosságról szólnak - némelyikük annyira lényegtelen, hogy alig lehet titoknak nevezni, az ismerőjének mégis rengeteget jelent. Mindenkinek van egy titka, és mindegyikhez tartozik egy történet.
Ashley Poston
-
A megszerzett dolgok törékenyek, a tartósnak hittek gyorsan elmúlnak, a biztosnak tûnők szertefoszlanak.