A törvények a kikényszerített változás mítoszát közvetítik. Fényes új jövőt fog hozni ez vagy az a törvény. A törvények kikényszerítik a jövőt. A szabályok pedig a hit szerint a múltat erőltetik.

Kapcsolódó idézetek

1. Hisszük, hogy a múlt szabja meg az élet igazi törvényeit, és ez a hit felmérhetetlenül mélyen lakozik tudatunkban; nem is csupán abban nyilvánul meg, hogy igyekszünk befolyásolni az elkövetkezendőket. Szüntelenül a jövő körül járnak gondolataink, és elvárjuk, hogy olyan legyen, mint a múlt. Ábrándozásaink, tervezgetéseink közben a jövőre vetítünk a múltból származó emlékképeket.
2. Megvan az okuk a törvényeknek, még ha emberek alkották is, és az ember úgy érzi, hogy rosszak, és rá talán nem érvényesek. Azok a törvények azért vannak, hogy az embereket kordában tartsák, és megpróbálják megtartani az egyensúlyt sötét és világos között.
3. A múlt diktálja a jövőt.
4. A jelen vallása a jövő mítosza. Mindkettőben közös, hogy volt idő, amikor sokan hittek bennük; és mindkettőről bebizonyították már, hogy tévedés.
5. Törvényt írni annyit jelent, hogy hatalmat ruházunk a szavakra. Akár a varázsige: a kimondásával irányítható a valóság, és mint a varázsige, csak akkor mûködik, ha hisznek benne az emberek. Hilary Mantel
6. Az emberek folyamatosan arra kényszerülnek, hogy megoldást találjanak azokra a problémákra, amelyeket a korábbi megoldások hoztak magukkal. (...) A változás üteme folyamatosan gyorsul, vagyis a problémáink korrigálása, egyúttal az újabb problémák megjelenése is gyorsabbá válik.
7. Mindenütt új eszmék keletkeznek, próbálnak a felszínre törni, hogy alkalmazzák őket az életben, és mindenütt beleütköznek az olyan emberek tehetetlenségébe, akiknek a régi rend fenntartása az érdekük. Az új eszmék fuldokolnak az előítéletek és tradíciók fojtogató légkörében. Pjotr Kropotkin
8. Változnak a dolgok. Változik a Törvény. Ami régen helyes volt, talán nem az többé. Cassandra Clare
9. Tudom, hogy egyesek szívesen visszahoznák a sötét középkort, pedig az életnek a törvénye a változás! Nemcsak a természetben, hanem a társadalomban is! Rakovszky Zsuzsa
10. A Törvény (...) állandó, változatlan, átlátszó; ereje és tisztasága az uralkodókét is felülmúlja. Minden ítélkezéskor újra és újra a hajdani, szent állapotot ismétli. Sohasem pusztán a bûnöst ítéli el, hanem mindig magát a bûnt; és rákényszeríti a világot, hogy újra és újra ártatlanságában tündököljön.