A tudomány eredményei általában mémek formájában mennek át a hétköznapi életbe: egzakt értelmük megváltozik, de az eredeti tudományos gondolat valami lényeges tulajdonsága mégis megmarad.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudós naiv hittel szerkeszti elméleteit, sokszor szertelenül, vad fantáziával. Ezek az elméletek nem igazságok, nem felismerések, nem megtalált törvények, hanem modellek, mûködő elmekonstrukciók, be lehet őket indítani, szabadon változtatni, egyszerûsíteni, bonyolítani, lehet velük játszani. Többek között ki lehet őket próbálni a gyakorlatban. És ekkor az elmélet sorsa eldől, vagy eredménytelen a gyakorlatban, és akkor rövidesen a szemétdombra kerül, vagy valamivel jobb, mint amit eddig alkalmaztunk, valamit pontosabban ír le vagy jósol meg, mint az előző elmélet, és akkor használjuk. Használjuk, hiszünk benne, mindaddig, amíg egy jobb nem akad. Ennyi a tudomány, nem több és nem is kevesebb. Csányi Vilmos
2. A tudomány eredményei megfigyeléseken, kísérleteken, méréseken, modelleken alapulnak, és próbára tehetők, megismételhetők. Az áltudományok "eredményeinek" alapja a hit, vagy talán még inkább a vágy.
3. A mém lehet egy dallam, egy gondolat, egy jelszó, ruhadivat, edények készítésének vagy boltívek építésének módja. Éppúgy, ahogy a gének azáltal terjednek el a génkészletben, hogy spermiumok vagy peték révén testből testbe költöznek, a mémek úgy terjednek a mémkészletben, hogy agyból agyba költöznek egy olyan folyamat révén, melyet tág értelemben utánzásnak nevezhetünk. Richard Dawkins
4. A kultúra néhány csodáját valóban egyes felfedezők zsenijének köszönhetjük, de jóval kisebb számban, mint gondolnánk. A legtöbb látszólag jól megtervezett dolog mind az agyunkban évezredeken át egymással harcoló mémek vak evolúciójának köszönhető. Daniel Dennett
5. A tudomány a fogalmakat, amelyekkel dolgozik, nem készen találja; először mesterségesen meg kell alkotnia, és csak fokozatosan tökéletesítheti azokat. Az életből merít, azután ismét visszahat az életre. Max Planck
6. A tudományt az emberi megismerés eredményének tekintjük, és pontosan tudjuk, hogy hozzátartozik a "tévedni emberi dolog" nem tudományos, de ettől még érvényes alapigazsága. Ezt enyhíti, hogy a mindennapi tudományos munka nem a természeti törvények utáni hajszából áll, már csak azért sem, mert így meglehetősen kevés sikerélmény érné a tudósokat. A mindennapi tudományos munka kisebb-nagyobb objektív igazságok gyûjtését és bizonyítását jelenti, valamint szûkebb vagy tágabb körben érvényes modellek építését és ezek érvényességi körének vizsgálatát. Ezért tudja a tudomány a saját tévedéseit is objektíven kezelni és szükség esetén akár az évszázadok óta elfogadott természeti törvényeket is elvetni úgy, hogy az a tudomány erejében való hitet nemhogy nem ássa alá, hanem épphogy megerősíti. Mérő László
7. Minden tudományos elmélet a valóság egy szeletét írja le több-kevesebb pontossággal. Igencsak sekélyes a tudása annak, aki összetéveszti a valóságot és annak modelljét.
8. A tudomány nem feltétlenül jelent tudósokat, mûszaki megoldásokat vagy a kémia, fizika és a biológia merev feliratai alatt megjelenő, változtathatatlan tények összességét; amit alapjában jelent, az az ismeretekhez való hozzáállás.
9. A tudományos munka csalódások sorozata, nem mûködő dolgok, téves ötletek, sikertelen kísérletek, eredménytelen számítások, olykor-olykor az öröm pillanataival is megtûzdelve. Carlo Rovelli
10. A tények előbb vagy utóbb, de mindig győznek, hiszen a tények mögött számok rejtőznek. Az új tudományos felfedezések is csak akkor győzhetnek, ha számokká redukálhatók. Kroó Norbert