Ugrás a tartalomra
A tudomány mûvészete, amelynek Newton a mestere volt, abban rejlik, hogy olyan észszerû egyszerûsítéseket hajtunk végre, amelyek kezelhetővé teszik a problémákat, miközben elegendő mértékben megtartják lényegüket ahhoz, hogy a levont következtetések relevánsak legyenek. A kihívást az jelenti, hogy a problémák egyik csoportja esetében hatékonynak bizonyuló egyszerûsítések másoknál kevésbé lehetnek célravezetőek. Ha a bolygót szilárd golyóként modellezzük, könnyedén és pontosan kiszámíthatjuk a pályáját. Ha ellenben saját fejünket modellezzük szilárd golyóként, aligha jutunk közelebb az elme természetének megértéséhez.
Kapcsolódó idézetek
-
A tudós naiv hittel szerkeszti elméleteit, sokszor szertelenül, vad fantáziával. Ezek az elméletek nem igazságok, nem felismerések, nem megtalált törvények, hanem modellek, mûködő elmekonstrukciók, be lehet őket indítani, szabadon változtatni, egyszerûsíteni, bonyolítani, lehet velük játszani. Többek között ki lehet őket próbálni a gyakorlatban. És ekkor az elmélet sorsa eldől, vagy eredménytelen a gyakorlatban, és akkor rövidesen a szemétdombra kerül, vagy valamivel jobb, mint amit eddig alkalmaztunk, valamit pontosabban ír le vagy jósol meg, mint az előző elmélet, és akkor használjuk. Használjuk, hiszünk benne, mindaddig, amíg egy jobb nem akad. Ennyi a tudomány, nem több és nem is kevesebb.
Csányi Vilmos
-
Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül.
Carl Sagan
-
Newton idejében egy mûvelt ember - még ha vázlatosan is, de - megszerezhette a teljes emberi tudást. Ám azóta a tudomány fejlődési üteme ezt lehetetlenné tette. Az elméletek állandóan változtak, hogy számot adjanak az új megfigyelésekről, de sohasem voltak kellően feldolgozva és leegyszerûsítve, hogy az átlagember is megértse őket. Specialistának kell lenned, és akkor is csak reménykedhetsz, hogy megértheted a tudományos elméletek egy kis hányadát.
Stephen Hawking
-
Tudomány az, amit értünk annyira, hogy elmagyarázzuk egy számítógépnek. Minden más mûvészet.
Donald Knuth
-
A mûvész attól mûvész, hogy az ábrázolásban hisz, ahhoz "van szeme", arról látja, hogy elvezethet a világ mélyebb összefüggéseinek megismeréséhez. Egy tudós abban hisz, hogy a tudomány a maga nagyon szûkre szabott, tisztán racionális eszközeivel is elvezethet a mélyebb megismeréshez. A tudósnak ahhoz "van szeme", hogy meglássa saját szakterületén a világnak azokat az igazságait és rejtett összefüggéseit, amelyek ezekkel az eszközökkel jól megragadhatók.
Mérő László
-
A mûvészet nem a mûtárgyban rejlik, még kevésbé valamiféle titokzatos, spirituális világban: a mûvészet agyunk összetettségében van jelen, az analóg kapcsolatok kaleidoszkópszerû hálózatában, amellyel neuronjaink reagálnak a tárgyra, és kialakítják a jelentésnek nevezett szövedéket. Részesei vagyunk ennek, mert kissé kizökkent bennünket mindennapjaink alvajárásából, újra örömöt kelt bennünk, hogy valami újat láthatunk a világban. A tudomány ugyanezt az örömérzetet adja.
Carlo Rovelli
-
A tudomány és a mûvészet között alapvető különbségek is vannak. A tudós eredményét az intuíció és az ötlet kidolgozása után még validálni kell, valamint úgy kell leírni, hogy az később megismételhető legyen. A tudományos világ csak mindezen tényezők teljesülése esetén fogadja el az adott eredményt. A mûvész tevékenységében viszont mindenképpen szükség van valamilyen egyedi vonásra, elemre. Ha azt megismétlik, az iparmûvészetnek vagy plagizálásnak minősül.
Dick Swaab
-
Mindaz, ami tudomány: megtanulható, s így tanítható is. A mûvészet, mely ott kezdődik, ahol a tudománynak vége, nem tanulható meg.
-
Az aztán csakugyan nevetséges, ha egy nem mûvész ember, teszem egy filozófus-professzor, mély tudományos komolysággal elemzi és demonstrálja a mûvészi alkotás folyamatát. Olyan ez, mint amikor egy hibbant elméjû órás az ő automatájának szerkezetét élő emberi szervezetnek tartja.
-
A tudományt az emberi megismerés eredményének tekintjük, és pontosan tudjuk, hogy hozzátartozik a "tévedni emberi dolog" nem tudományos, de ettől még érvényes alapigazsága. Ezt enyhíti, hogy a mindennapi tudományos munka nem a természeti törvények utáni hajszából áll, már csak azért sem, mert így meglehetősen kevés sikerélmény érné a tudósokat. A mindennapi tudományos munka kisebb-nagyobb objektív igazságok gyûjtését és bizonyítását jelenti, valamint szûkebb vagy tágabb körben érvényes modellek építését és ezek érvényességi körének vizsgálatát. Ezért tudja a tudomány a saját tévedéseit is objektíven kezelni és szükség esetén akár az évszázadok óta elfogadott természeti törvényeket is elvetni úgy, hogy az a tudomány erejében való hitet nemhogy nem ássa alá, hanem épphogy megerősíti.
Mérő László