A tudomány vérontás nélküli polgárháború. Vannak ostromok és vannak hidak, amiket fel kell robbantani. Vannak emberek, akiket el kell távolítani: olyanokat, akik egykor hősök voltak, mára azonban önelégültté váltak, s nem elég hatékonyak, s akiket az ügy érdekében félre kell állítani.

Kapcsolódó idézetek

1. Nincs megnyert vagy elvesztett háború, csak "Háború" van! Pusztító, öldöklő, embertelen! A háborúk nem oldottak meg semmiféle problémát, de mindig elvetették a magját a következőnek. A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ők nem harcolnak, és nem is halnak meg. Az egyszerû emberek ölik egymást halomra, ők hullanak idegen föld meszesgödrébe, s az ő otthonaik pusztulnak el. Õk az eszközök, és ők az áldozatok. Fekete István
2. Az emberek összekeverik a tudományt és a tudósokat. A tudomány nagyszerû, de az egyéni tudósok veszélyesek. Õk is csak emberek. Ugyanolyan előítéletek jellemzik őket, mint bárki mást. Sőt, talán még inkább, hiszen a tudósok többségét kemény fából faragták, máskülönben nem lenne meg bennük az a türelem és kitartás, hogy megküzdjenek az olyan embert próbáló feladatokkal, mint a napi tizennyolc órás küzdelem a doktori értekezésük tökéletesítéséért. Nassim Nicholas Taleb
3. A tudomány több, mint ismeretek összessége. A tudomány egy gondolkodásmód, egy módszer arra, hogy megértsük a világot, miközben jól ismerjük az emberi tévedésre való hajlamunkat. Ha nem tudjuk kétkedve fogadni a nekünk szegezett állításokat, ha nem tudunk kételkedni a hatalmon lévőkkel szemben, akkor könnyen áldozatául esünk a következő sarlatánnak - legyen az politikai vagy vallási -, aki szembejön velünk. Carl Sagan
4. A reménység elég sovány, mind a szorongattatások, mind a gépek egyre jobban gyötrik az emberiséget; minden újabb fegyverrel egyre inkább romlanak a kilátások. Erkölcs kontra bombák. Még a forradalom technikája is megváltozott: ma már hadseregek lázadnak föl hadseregek ellen, vagy egyáltalán nincs forradalom. Norman Mailer
5. Az ember (...) nincs meg ölés nélkül. Az ölés a lényege. Ha egyedül gyilkol, és elkapják, akkor börtönbe vágják vagy felkötik. De ha társas üzemmódban, parancsra olt ki életeket (háborúban, valamilyen katonai szervezeti csoportban), akkor hősnek hívjuk az emberi ölőgépet, érzelmes dalokkal buzdítjuk vérontásra, büszkén tûzünk mellére csillogó érdemrendet. Az embernek lételeme a háború, az embernek már óvodában etnikai tisztogatás volt a jele, az ember elképzelhetetlen értelmetlen mészárlás nélkül. Az ember története (az úgynevezett történelem) a háborúk története. A folyamatos háborúk története. Cserna-Szabó András
6. A történelemtudomány egyik nagy szövetségese a gyógyító idő. Elfújja a ködösítő ideológiákat, a téveszméket, megszünteti a tabukat és a hamis hipotéziseket. Aztán az ég kitisztul, majd idővel újabb sötét felhők nehezítik a tisztánlátást, de az ember, a mûvész, a tudós küzd ellenük és bízva bízik a tisztánlátás erejében, mert mást nem tehet.
7. A tudósok a zenészekhez és matematikusokhoz - valamint az élsportolókhoz - hasonlóan korán beérnek, majd a teljesítményük gyorsan visszaesik. Nem a kreativitás vész el, hanem a kitartás - a tudomány az állóképességet teszi próbára. Ahhoz a bizonyos kiugró, mindent más megvilágításba helyező felfedezéshez ezernyi értékelhetetlen kísérlet eredményét kell a szemétbe hajítani. Ez a természet és az idegek harca. Siddhartha Mukherjee
8. A tudománynak nem szabad ideológiai irányvonalakat követnie. Ezt a következtetést nem lehet elég sokszor és elég nyomatékosan ismételgetni. Az ideológiák hamarabb szétporladnak, mint ahogy számítanánk rá. Georg Klein
9. A történelem igazi humán tudomány. A történelemnek vannak emberi szempontjai: ki lehet belőle domborítani ezt is, azt is. A történetírásban (ez benne az érdekes!) ugyanazt az eseménysort elő lehet adni diadalként és tragédiaként, és ott természetes, hogy más-más történészek ellenkező előjellel adják elő ugyanannak a korszaknak a történelmét. Nádasdy Ádám
10. A tudomány olyan törékeny társadalmi folyamat, amelyhez nem elegendőek a rendkívül változatos és bőséges erőforrás-befektetések, de hierarchiamentes intézményi struktúrára, a hasonló gondolkodású innovátorok közötti kapcsolatok sûrû hálózatára és a tudományt tisztelő és pártoló általános kultúrára is szükség van. Thomas F. Homer-Dixon