A tudomány olyan törékeny társadalmi folyamat, amelyhez nem elegendőek a rendkívül változatos és bőséges erőforrás-befektetések, de hierarchiamentes intézményi struktúrára, a hasonló gondolkodású innovátorok közötti kapcsolatok sûrû hálózatára és a tudományt tisztelő és pártoló általános kultúrára is szükség van.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány több, mint ismeretek összessége. A tudomány egy gondolkodásmód, egy módszer arra, hogy megértsük a világot, miközben jól ismerjük az emberi tévedésre való hajlamunkat. Ha nem tudjuk kétkedve fogadni a nekünk szegezett állításokat, ha nem tudunk kételkedni a hatalmon lévőkkel szemben, akkor könnyen áldozatául esünk a következő sarlatánnak - legyen az politikai vagy vallási -, aki szembejön velünk. Carl Sagan
2. Ha valakit nem feszít, nem sodor teljesen magával a tudomány iránti vágy és tehetség - az semmit sem tud csinálni. Először tehát tehetség kell. A tehetségen kívül kell egy olyan társadalom, amelyik ezt méltányolni tudja. Szent-Györgyi Albert
3. Ha valakit nem feszít, nem sodor teljesen magával a tudomány iránti vágy és tehetség - az semmit sem tud csinálni. Először tehát tehetség kell. A tehetségen kívül kell egy olyan társadalom, amelyik ezt méltányolni tudja. Szent-Györgyi Albert
4. A tudomány világa annyira sokrétû, a létrehozott értékek annyira speciálisak és áttételesek, hogy társadalmi hasznosulásukat roppant nehéz megbecsülni, ez még a természettudományokban is kétséges, hát még a bölcsészetben. Ács Pál
5. A tudomány különbözik az emberiség többi vállalkozásától, de természetesen nem abban, hogy mûvelőit ne befolyásolná az a kulturális közeg, amelyben felnőnek, vagy hogy ne lenne egyszer igazuk, másszor pedig nem (ami közös bármely emberi tevékenységben). A különbség az ellenőrizhető hipotézisek rögeszmés gyártásában, az eszméket igazoló vagy megcáfoló döntő kísérletek fontos szerepének az elismerésében, a lényegbevágó kérdések körül forgó szenvedélyes vitákban, és az elégtelennek bizonyult elképzelések készséges elvetésében keresendő. Carl Sagan
6. Az a baj, hogy amikor a társadalom mûködéséről tanítanak bennünket, úgy adják elő, mintha az egy idealizált, logikus, racionális rendszer lenne. Ahelyett, hogy arra tanítanának meg bennünket, hogy a társadalomban semmi sem kapcsolódik közvetlenül gyakorlati dolgokhoz, tudományos értelemben. A társadalomban az a fontos, hogy a hiedelemrendszer mûködőképes legyen, és segítse valamiképpen a társadalom stabilitását. Csányi Vilmos
7. A tudomány az, hogy elfogadjuk, ami mûködik, és elutasítjuk, ami nem. S ehhez sokkal több bátorságra van szükség, mint gondolnánk.
8. Sokan szeretik úgy elképzelni, hogy a tudomány az valami vallásos áhítatban készül, és csupa okos ember töri magát, hogy nagy felfedezéseket tegyen együttmûködve a többiekkel, ez ugye szép, de nem igaz. A tudomány világa éppen olyan, mint az összes többi. Csányi Vilmos
9. A tudomány sok-sok ismeret konzisztens rendszere. Ez a konzisztencia az, amivel az áltudományok már nem versenyképesek. Mivel senki nem birtokolja egymaga ezt az egész tudást, a tudomány szükségképpen kollektív, társadalmi jelenség - ami sokak véleményével ellentétben nem a tudás relativitását jelenti. Egyedül nem lehet okosnak lenni, így annak a gondolatnak sincs semmi értelme, hogy az áltudományok az egyéni emberi butaság termékei lennének. Ahogy társadalmi jelenség a tudomány, úgy társadalmi kudarc az áltudomány.
10. A tudomány maga is egy hiedelemrendszer. Minden tudományos hipotézis, elmélet, modell hiedelem, de a tudomány csak akkor fogadja el a hiedelmek legális kommunikációját, ha azokat folyamatosan szembesítik a kísérletek, megfigyelések során megismert tényekkel. Ennek az apparátusnak köszönhetjük a tudomány, a technika, végső soron az ember fejlődését. Csányi Vilmos