A tudomány világa annyira sokrétû, a létrehozott értékek annyira speciálisak és áttételesek, hogy társadalmi hasznosulásukat roppant nehéz megbecsülni, ez még a természettudományokban is kétséges, hát még a bölcsészetben.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány olyan törékeny társadalmi folyamat, amelyhez nem elegendőek a rendkívül változatos és bőséges erőforrás-befektetések, de hierarchiamentes intézményi struktúrára, a hasonló gondolkodású innovátorok közötti kapcsolatok sûrû hálózatára és a tudományt tisztelő és pártoló általános kultúrára is szükség van. Thomas F. Homer-Dixon
2. Sajnos a tudomány eredményeit a társadalom sokszor tévesen értelmezi vagy használja fel. Ezért nem a tudományt, hanem a gátlástalan alkalmazást kell elítélnünk.
3. A tudomány valami olyan megszerkesztett ismeret, aminek valami gyakorlati haszna, értelme van. A bölcsészet a leírás szakaszán megrekedt. A társadalomtudományok lemaradtak a fejlődésben, mert egy szociológus le tud írni nagyon érdekes és izgalmas dolgokat, de természetesen minden esetet másképp ír le, és nem tud mondani egy képletet, vagy nem tud mondani egy olyan modellt, ami az összes esetre jó, hanem csak leírja, hogy itt ez történt, ott meg az. Ez is tudomány, de csak a leíró szinten. Csányi Vilmos
4. A tudománynak határai vannak, a tudomány véges, mint maga az ember, aki mûveli. De a világnézet végtelen, mert érzés van benne.
5. Sokan szeretik úgy elképzelni, hogy a tudomány az valami vallásos áhítatban készül, és csupa okos ember töri magát, hogy nagy felfedezéseket tegyen együttmûködve a többiekkel, ez ugye szép, de nem igaz. A tudomány világa éppen olyan, mint az összes többi. Csányi Vilmos
6. A matematikának a természettudományok terén való hasznossága a csodával határos. Nincs is rá racionális magyarázat. (...) Mert semmiképpen sem természetes, hogy legyenek "természeti törvények", és még kevésbé kézenfekvő, hogy az ember felfedezhesse őket. (...) Az a tény, hogy a matematika nyelve alkalmas a fizikai törvények megfogalmazására, csodálatos ajándék, amelyet soha nem leszünk képesek igazán megérteni vagy kiérdemelni. Wigner Jenő
7. Az emberi tapasztalat világa végtelenül gazdag és sokrétû, de rendkívül zavaros, és összekeveredik a tapasztaló lénnyel. Ez a lény igyekszik elrendezni benyomásait és egyeztetni ezeket másokkal. A nyelv és a mûvészet sokféle kifejezésmódja mind ilyen közlési módok. A közlések tökéletesek, amikor az érzékelhető világ tárgyairól van szó, de nem nagyon alkalmasak arra, hogy a külső világra vonatkozó egzakt eszméket pontosan közöljék. Max Born
8. A tudomány, kiemelten a természettudományos kutatás, nem egy különleges létforma (bár azért az is), hanem az ismeretek megszerzésének, értékelésének, továbbadásának és hasznosításának egy olyan jól kidolgozott és bevált módja, melyet az élet legtöbb területén sikerrel lehetne hasznosítani.
9. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
10. A tudomány a fogalmakat, amelyekkel dolgozik, nem készen találja; először mesterségesen meg kell alkotnia, és csak fokozatosan tökéletesítheti azokat. Az életből merít, azután ismét visszahat az életre. Max Planck