A tudományban (...) a gondolkodás szabadsága nem terjedhet addig, hogy a tényeket ne vegyük figyelembe. Ha egy nézet ellentmond a tényeknek, vagy egyenesen értelmetlen, mert még önmagának is ellentmond és logikailag is hibás, akkor ilyen nézetet vallani egyszerûen ostobaság.

Kapcsolódó idézetek

1. A természettudományokban egyre azt tapasztaljuk, hogy az igazság még csak nem is olyan lehetőség, amelyen elgondolkozunk, aztán elvetjük. Hanem olyan lehetőség, amelyen el sem gondolkozunk, mert olyan nyilvánvaló képtelenség. John Horton Conway
2. A tudománynak meg kell értenie, hogy eredményeinek legalább világnézeti átplántálása a köznapi gondolkodásba a tudósnak nem csak a társadalommal szembeni kötelessége, hanem a tudomány sajátos érdeke is. A tudomány és a köznapi gondolkodás közti távolság csökkentése összeütközéseik számát is csökkenti és enyhíti hevességüket. A tudomány "titkaiba" való bepillantás, a tudomány eredményeinek legalább részleges megértése lehetővé teszi, hogy a józan ész ne tekintsen minden saját elképzelésének ellentmondó magyarázatot észszerûtlennek, az ördögtől valónak.
3. A tudományos gondolkodásmód (...) nem feltétlenül egyenes vonalúan logikus, de sohasem teszi lehetővé a tények mellőzését, a személyes meggyőződés tekintéllyel való helyettesítését. Teller Ede
4. A tudomány több, mint ismeretek összessége. A tudomány egy gondolkodásmód, egy módszer arra, hogy megértsük a világot, miközben jól ismerjük az emberi tévedésre való hajlamunkat. Ha nem tudjuk kétkedve fogadni a nekünk szegezett állításokat, ha nem tudunk kételkedni a hatalmon lévőkkel szemben, akkor könnyen áldozatául esünk a következő sarlatánnak - legyen az politikai vagy vallási -, aki szembejön velünk. Carl Sagan
5. A modern tudomány kínálta elkápráztató lehetőségek ellenére nyitottságunkat konok kétkedéssel kell fékezni. Sok izgalmas lehető­ségről egyszerûen kiderül, hogy helytelen. Az új lehetőségek iránti nyitottságra és a kemény kérdések megfogalmazásának akarására egyaránt szükség van a tudomány előrehaladásához. Carl Sagan
6. Nem egyféle ész kell az élet megítéléséhez. (...) Aki egyetlen szempontból nézi a világot, akármilyen eszesnek mutatkozik is ebben, az ostobán fog ítélkezni. Füst Milán
7. A szabadság a lehetőségek közötti okos válogatás, ha a szabadság nevében természeti törvényekkel próbálunk szembeszállni, az nemcsak illúzió, hanem ostobaság is. Csányi Vilmos
8. Sok téves elképzelésünk van a tudományról, arról, hogy mi az, és hogyan mûködik. Az egyik ilyen elképzelés az, hogy a tudomány a tények tárháza. De ez nem így van, sőt, ez még csak nem is célja a tudománynak. A tudományos munka: folyamat. Gondolkodásmód. A tények gyûjtése mindennek csak egy kis szelete, de nem a célja. A tudomány végső célja az objektív valóság lehető legjobb megértése, vagyis bizonyítékokon alapuló megértése.
9. Nem éri túl nagy veszteség a társadalmat, ha lemond (...) a zavaros hátterû, tudomány által nem elfogadott dolgokról. Még akkor is, ha előfordul, hogy a tudomány is téved. Előfordulhat tízezer közül egyszer, hogy olyanról mondjuk, hogy hülyeség, amiről aztán kiderül, hogy nem az. Ha megnyitnánk a határokat, és mindenki ötletét elkezdenénk tudományosan vizsgálni, akkor le kéne állni a hagyományos tudománnyal, és csak ezekkel foglalkozni. Ez ráfordítás-haszon alapon mûködik, mint annyi minden a társadalomban. Csányi Vilmos
10. Az igazság nem egy! És nem oszthatatlan! (...) Az ostobaság, a szûkkeblû önzés, az oszthatatlan. Az igazság éppen hogy sokrétû és összetett. Ahány nézőpont, annyi okfejtés. És minden nézőpontnak lehetnek csúnya igazságai, de lehetnek becsületes tévedései is. Száraz Miklós György