A tudományos fogalmazványok mindegyike valahol az abszolút téves és abszolút igaz közötti felosztásos skálán helyezkedik el, de sohasem annak valamelyik végén.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudományban mindig minden a "küszöbön áll". Csak éppen nem tudunk átlépni rajta (persze, néha keresztülesünk).
2. Mindig van valami új, amit a tudomány felfedezhet, és (...) minden tény, amit magától értetődően elfogadtunk, teljesen tévesnek bizonyulhat.
3. Egy tudós soha nem biztos. Ezt mindannyian tudjuk. Tudjuk, hogy valamennyi állításunk csak közelítő állítás, amelyeknek bizonyossága különböző fokú. Ha állítunk valamit, akkor nem az a kérdés, hogy igaz-e vagy hamis, hanem az, hogy mi a valószínûsége annak, hogy az állítás igaz vagy hamis. Richard Feynman
4. Minden elmélet lehet helyes vagy helytelen, de a bizonyító vizsgálatokig mindig csak elmélet marad.
5. Minden tudományos elmélet a valóság egy szeletét írja le több-kevesebb pontossággal. Igencsak sekélyes a tudása annak, aki összetéveszti a valóságot és annak modelljét.
6. Senkinek sincs mindig igaza, egyesek viszont mindig tévednek.
7. A tudós gyakran kételkedik, a tudatlan ritkán, a bolond soha.
8. Minden vitának két oldala van. Lehet, hogy mindenki téved, vagy mindenkinek igaza van.
9. A tudományos ismeretek tára valójában változó bizonyosságú állítások tömege - némelyik nagyon bizonytalan, némelyik majdnem biztos, de abszolút bizonyosság egyik mögött sincs. Richard Feynman
10. Tudományos előrehaladás nem lehet meg tévedések nélkül. Amíg eljutunk az igazsághoz, gyakran kell végigjárnunk sok tévesnek bizonyuló mellékutat. Rockenbauer Antal