A tudományos ismeretek tára valójában változó bizonyosságú állítások tömege - némelyik nagyon bizonytalan, némelyik majdnem biztos, de abszolút bizonyosság egyik mögött sincs.

Kapcsolódó idézetek

1. A bizonyosan tudható dolgok száma elenyésző azokéhoz képest, amelyekről tudjuk, hogy nem tudjuk. Azoké meg, amelyekről azt sem tudjuk, hogy nem tudjuk, valószínûleg még nagyobb, de sajnos azt sem tudhatjuk biztosan.
2. Amit ma tudományos ismeretnek nevezünk, az különböző fokú bizonytalansággal terhelt állítások halmaza. Ezek némelyike teljesen bizonytalan, némelyike csaknem biztos, de egyik sem abszolút biztos. A tudósok ezt már megszokták. (...) Némely ember azt mondja: "Hogy tud élni tudás nélkül?" Nem tudom, hogy ezzel mire céloz. Én mindig tudás nélkül élek. Ez könnyû. Azt szeretném tudni, hogy ő hogyan jut a tudáshoz. Richard Feynman
3. A tudósnak egy csomó tapasztalata van a tudatlansággal, a kétellyel és a bizonytalansággal kapcsolatban, és azt hiszem, hogy ennek a tapasztalatnak igen nagy jelentősége van. Amikor egy tudós nem találja meg a problémával kapcsolatos feleletet, akkor tudatlan. Ha némi sejtése van arról, hogy mi lesz az eredmény, akkor bizonytalan. És ha állatian biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor még némi kételye marad. Kiemelkedő fontosságúnak találtuk, hogy a haladás érdekében el kell ismernünk a tudatlanságot, és helyet kell hagynunk a kétely számára is. A tudományos ismeret olyan állítások halmaza, amelyeknek bizonyossága különböző fokú - némelyek nagyon bizonytalanok, mások közelítőleg biztosak, és egy sem abszolút biztos. Richard Feynman
4. Egy tudós soha nem biztos. Ezt mindannyian tudjuk. Tudjuk, hogy valamennyi állításunk csak közelítő állítás, amelyeknek bizonyossága különböző fokú. Ha állítunk valamit, akkor nem az a kérdés, hogy igaz-e vagy hamis, hanem az, hogy mi a valószínûsége annak, hogy az állítás igaz vagy hamis. Richard Feynman
5. Amikor a tudós nem ismeri a választ a kérdésére, akkor tudatlan. Ha már megsejti, hogy mi lehet az eredmény, olyankor bizonytalan. És amikor már teljesen, sőt fenemód biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor is van benne némi kétely. Richard Feynman
6. Azoknak, akiknek egyben-másban tudományos bizonyítékaik vannak, azoknak hiányzik még a teljes bizonyosságuk, viszont akiknek - úgy vélik - teljes bizonyosságaik vannak, azoknak hiányzik minden tudományos bizonyítékuk.
7. A tudomány nem feltétlenül jelent tudósokat, mûszaki megoldásokat vagy a kémia, fizika és a biológia merev feliratai alatt megjelenő, változtathatatlan tények összességét; amit alapjában jelent, az az ismeretekhez való hozzáállás.
8. Az emberi tudás illúzió, tévedések halmaza. A valódi tudás a természet programja, ami a legközelebb áll a valósághoz. Wahorn András
9. Egyes dolgokat sohasem "ismerhetünk" meg biztosan és teljes pontossággal. Tudásunk nagy része mindig bizonytalanságnak lesz alárendelve. Csak valószínûségeket ismerhetünk meg. Richard Feynman
10. A tudomány több, mint ismeretek összessége. A tudomány egy gondolkodásmód, egy módszer arra, hogy megértsük a világot, miközben jól ismerjük az emberi tévedésre való hajlamunkat. Ha nem tudjuk kétkedve fogadni a nekünk szegezett állításokat, ha nem tudunk kételkedni a hatalmon lévőkkel szemben, akkor könnyen áldozatául esünk a következő sarlatánnak - legyen az politikai vagy vallási -, aki szembejön velünk. Carl Sagan