A tudományt is hinni kell (mert nem lehetünk egyszerre építészek és orvosok, tehát jó esetben elhisszük, amit mások erről mondanak), és (...) végső soron mindig kell hit és bizalom a tudáshoz - de a tudományt nem csak hinni kell: a tudományt egy olyan tudásfelfogás jellemzi, amelynek keretében bármely tudásállítás elvben bármikor (és ha kell, mindig újra) az ellenőrzés körébe vonható.

Kapcsolódó idézetek

1. Aki hisz a tudományban, az téved, mert nem hinni kell. A tudomány egy gyakorlattal igazolható hiedelemrendszer. A tudósok is össze-vissza hisznek mindenfélét, de van egy tudományos módszer, úgyhogy minden hiedelmet megfigyelésekkel, kísérletekkel ellenőrizni lehet, és ki lehet választani azt, ami pillanatnyilag a legjobb. Csányi Vilmos
2. A tudomány több, mint ismeretek összessége. A tudomány egy gondolkodásmód, egy módszer arra, hogy megértsük a világot, miközben jól ismerjük az emberi tévedésre való hajlamunkat. Ha nem tudjuk kétkedve fogadni a nekünk szegezett állításokat, ha nem tudunk kételkedni a hatalmon lévőkkel szemben, akkor könnyen áldozatául esünk a következő sarlatánnak - legyen az politikai vagy vallási -, aki szembejön velünk. Carl Sagan
3. A tudomány az egyetlen olyan módszer, melynek segítségével hiteles ismereteket szerezhetünk a világról. Ennek oka abban rejlik, hogy a tudomány nem megkérdőjelezhetetlen "szent" tanokon vagy ellenőrizhetetlen népi bölcsességeken alapul, hanem azon az eszmén, hogy a világ pusztán elméleti úton nem ismerhető meg; kísérleteket vagy megfigyeléseket kell tennünk ahhoz, hogy helyes elképzeléseket alkothassunk róla. Boldogkői Zsolt
4. A tudomány maga is egy hiedelemrendszer. Minden tudományos hipotézis, elmélet, modell hiedelem, de a tudomány csak akkor fogadja el a hiedelmek legális kommunikációját, ha azokat folyamatosan szembesítik a kísérletek, megfigyelések során megismert tényekkel. Ennek az apparátusnak köszönhetjük a tudomány, a technika, végső soron az ember fejlődését. Csányi Vilmos
5. A tudomány azért mûködik, mert a hipotézisek és érvelések, sejtések és látomások, egyenletek és számítások után ellenőrizhetjük, hogy vajon helyesen jártunk-e el: az elmélet előrejelzéseket ad olyasmiről, amit még nem figyeltünk meg, és ellenőrizhetjük, hogy ezek az előrejelzések vajon helyesek voltak-e vagy sem. Ebben rejlik a tudomány különös ereje, ez teszi hitelessé és teremt lehetőséget arra, hogy bátran bízzunk benne: ellenőrizhetjük, hogy egy elmélet megállja-e a helyét vagy sem. És ez különbözteti meg a tudományt a gondolkodás más formáitól, ahol általában fogas kérdés eldönteni - sőt olykor egyenesen értelmetlen -, hogy kinek van igaza és ki téved. Carlo Rovelli
6. A tudomány - még a kísérletezés, a mérés, a matematikai számítások és a szigorú következtetések előtt - meglátásokból, képzetekből támad. A tudományos tevékenység legfőképpen elképzeléseken alapul; a tudományos gondolkodásnak elengedhetetlen része, hogy a dolgokat az addig megszokottól eltérő módon "lássuk". Carlo Rovelli
7. A hit olyasmi, amiben az embernek hinnie kell. Valami, amibe bizalmat kell helyeznie, a hitét. Ha be lehet bizonyítani, akkor az tény, és a tényhez nincs szükség hitre, hogy higgyünk benne.
8. Ne gondolj a szkepticizmusra vagy a tudományra úgy, mint egy konkrét dologra! Összeegyeztethető a vallás és a tudomány? Ez olyan, mintha azt kérdezném, összeegyeztethető-e a tudomány és a vízszerelés. Ez két különböző dolog. A tudomány nem egy valami. A tudomány egy ige: egy módja annak, hogyan gondolkodjunk dolgokról, egy módszer, hogy természetes válaszokat találjunk minden jelenségre. Michael Shermer
9. Minden emberi gondolat hiedelemnek tekinthető. Csak a természettudománynak van meg az eszközkészlete arra, hogy e gondolatokat szembesítse a valósággal, és kiderítse, a hiedelem mögött tények húzódnak-e meg vagy csak alaptalan feltételezés. Csányi Vilmos
10. A tudományt az emberi megismerés eredményének tekintjük, és pontosan tudjuk, hogy hozzátartozik a "tévedni emberi dolog" nem tudományos, de ettől még érvényes alapigazsága. Ezt enyhíti, hogy a mindennapi tudományos munka nem a természeti törvények utáni hajszából áll, már csak azért sem, mert így meglehetősen kevés sikerélmény érné a tudósokat. A mindennapi tudományos munka kisebb-nagyobb objektív igazságok gyûjtését és bizonyítását jelenti, valamint szûkebb vagy tágabb körben érvényes modellek építését és ezek érvényességi körének vizsgálatát. Ezért tudja a tudomány a saját tévedéseit is objektíven kezelni és szükség esetén akár az évszázadok óta elfogadott természeti törvényeket is elvetni úgy, hogy az a tudomány erejében való hitet nemhogy nem ássa alá, hanem épphogy megerősíti. Mérő László